Várhatóan a jövő hét közepére döntik el, hogy a Pécs történelmi belvárosában lévő ókeresztény sírkamra, temető és ezek közvetlen környezete a világörökség részévé válik-e – tájékoztatta lapunkat a kultusztárca sajtóirodája. Visy Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára a közelmúltban utazott Ausztráliába, az UNESCO világörökség-bizottságának döntéshozó ülésére. Az ülésen arról is döntenek, hogy bővüljön-e a dobsinai jégbarlanggal az aggteleki karsztbarlangot és környezetét magába foglaló világörökségi terület.Az UNESCO 1972-ben fogadta el a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló nemzetközi egyezményt. Eddig több mint hatszáz természeti és kulturális érték került a szervezet listájára. Amennyiben Pécs ókeresztény emlékei a világörökség részévé válnak, hatra emelkedik a magyar világörökségi helyszínek száma. Magyarországról elsőként a budai Várnegyedet és Hollókőt minősítették a világörökség részévé, majd az aggteleki karsztbarlangot, az ezeréves pannonhalmi főapátságot, tavaly pedig a Hortobágyi Nemzeti Park természeti és kulturális értékei kerültek fel a világörökség listájára. Pécs történelmi belvárosának jelölése évekkel ezelőtt megtörtént, majd a jelölők jobbnak látták, ha egyedi értékeket terjesztenek fel. Így a pályázatból a középkori és török leletek kimaradtak, az idén csupán az ókori emlékeknek a világörökség részévé minősítéséről volt szó. A kultusztárca helyettes államtitkára szerint e leletek mellett a közelmúltban feltárt Péter-Pál-sírkamra és a keleti oldalán talált nyolcszögletű kamra növeli a helyszín esélyeit.Az októberben Budapesten rendezett világörökségi találkozón számos javaslat fogalmazódott meg arról, hogy a fejletlen országok hogyan kaphatnának nagyobb teret a világörökségi listán. Ezt is az ausztráliai ülésen vitatják meg.
Sinner szenvedése után megjelentek a kétkedők, a világelső csattanós választ adott
