Rosszkedvünk nyara

Miközben a hágai klímakonferencián egyes államok a szigorú kvóták miatt füstölögnek, egyre többen állítják: a globálisfelmelegedéshez a levegőszennyezésnek semmi köze sincs.A három évvel ezelőtt megkötött kiotói egyezmény értelmében az aláíró országok vállalták, hogy 2008 és 2012 között az 1990-ben mért szintnél 5,2 százalékkal kevesebb szénalapú gázt bocsátanak a légkörbe. A most megrendezett hágai csúcson az USA és az európai államok képviselői azon különböztek össze, hogy miképpen teljesíthetők a korábban lefektetett keretegyezmény még nem tisztázott kvótái.A környezetvédő aktivisták homokzsákokból gátat építettek a hágai konferencia-központ köré, ekképp sürgetve a küldötteket: ha most nem döntenek, bekövetkezhet az, amire a tudósok évek óta figyelmeztetnek, és az általános felmelegedés, a megolvadó sarki jég miatt az olyan tengerparti városoknak is újkori özönvíz lesz az osztályrészük, mint például a hollandiai Hága.A globális felmelegedés létező jelenség; tudományos mérések támasztják alá, hogy az utóbbi huszonöt évben – ha nem is olyan drámai mértékben, mint az néhány radikális zöld szervezet szórólapjából kiderül – folyamatosan emelkedik az átlaghőmérséklet Földünkön. Ma már szokás az eddig nem tapasztalt környezeti katasztrófákat is (például az utóbbi hetek szokatlanul heves nyugat-európai áradásait) ehhez a vonulathoz kötni.De mi köze mindehhez az embernek? Felelős-e az ember a közelmúlt globális felmelegedési hullámáért? – hangzik a kérdés.Nem – érkezik William M. Gray meglepő válasza. Az amerikai Colorado állam egyetemének professzora a múlt héten, a hágai csúcs kezdetén ismertette ezzel kapcsolatos nézeteit a BBC-ben. Véleményét egyre több szakember osztja tudományos berkekben: ezek szerint a globális felmelegedés valóban megfigyelhető jelenség, ám valószínűleg olyan természetes okok idézik elő, amilyenek Földünk történetében már számtalanszor elindítottak hasonló változásokat. William M. Gray szerint az utóbbi huszonöt év felmelegedési tendenciája túlnyomó részben az óceánok áramlataiban fellépő – természetes okokra visszavezethető – változásoknak köszönhető. Igaz, ezekre a változásokra még nincs átfogó magyarázatuk a tudósoknak. Az úgynevezett üvegházhatást (a Föld felszíne által kisugárzott hő megtartása a légkörben) legfőképpen a légkörbe kerülő vízpára, azaz az ott képződő felhők idézik elő, ezt befolyásolhatják az oda jutó szennyező anyagok (például a viták középpontjában álló szén-dioxid-kibocsátás) is.A divatos feltételezések szerint az utóbbi évtizedekben a légkörbe kerülő vízpára és a szennyező anyagok mennyisége egyaránt megnövekedett: ez az általános felmelegedés kiváltó oka. Az emberi tevékenységből származó úgynevezett üvegházgázok (a légkörbe kerülve az üvegházhatást növelő vegyületek) kibocsátásának drasztikus csökkentését szorgalmazók elmélete alapján a levegőbe kerülő, megnövekedett mennyiségű vízpára már a szennyezett levegő miatt beindult felmelegedési folyamat következménye; így ez utóbbi jelenség csak megerősíti a környezetszennyezés káros következményeit. William M. Gray szerint viszont alapvetően hibásak azok az általános körforgási modellek, amelyeket az elmélet alátámasztására használnak fel. A professzor úgy véli, az üvegházgázok mennyiségének emelkedésével a levegőbe jutó vízpárának éppen hogy csökkennie kellene, és így a két folyamat inkább egymás ellen hat, mint egymást erősíti. Ez azt is jelenti, hogy a légkörbe kerülő üvegházgázok nem befolyásolhatják számottevően a hőmérséklet alakulását.„Habár a témát kezdetben azok a becsületes tudományos kérdések jellemezték, amelyek arra irányultak, hogy miképpen hatnak Földünk klímájára az emberi tevékenység során keletkező üvegházgázok, ma már önálló életre kelt a vizsgálat: kiterjesztették, eltúlozták és visszaéltek vele mindazok, akik profitálni szeretnének mások tudatlanságából. Ide értendők a fejlődő országok kormányai, a média és azok a tudósok, akik a téma kutatásáért járó kormányzati pénzek megszerzése érdekében hajlandók objektivitásukat feladni” – vélekedik William M. Gray.Hogy milyen pénzekről is van szó, jól példázza a brit New Scientist beszámolója arról, hogy a konferencián a múlt csütörtökön néhány olajtermelő ország kártérítést követelt amiatt, hogy a káros gázok kibocsátásának csökkentése érdekében a jövőben esetleg kevesebb üzemanyagot forgalmazhatnak a világpiacon. A szaúdiak máris 25 milliárd dolláros kiesésről beszélnek.A hetilapban Michael Grubb, a brit Imperial College klímaszakértője nyugtatta meg a szaúdiakat: nincs mitől tartaniuk, mivel a jelenleg rendelkezésre álló olajkészlet olyan csekély mennyiséget képvisel, amelynek elégetése semmi esetre sem befolyásolja a Föld klímáját, legalábbis a felhasználásával meg sem közelítenék azokat a kibocsátási kvótákat, amelyek az értekezleten oly parázs vitát szítottak. A szakértő inkább arra figyelmeztetett, hogy 2010, az olajkészletek kimerülése után megnövekedhet a kőszén felhasználása, ami viszont az eddiginél jelentősebb környezetszennyezéssel járna.A fejlődő országok – amennyiben Amerikának sikerül elfogadtatnia az egyezmény lazább értelmezését – bizonyos bevételekre számíthatnak akkor is, ha egy-egy tengerentúli cég – arra hivatkozva, hogy az elmaradottabb állam nem meríti ki környezetszennyezési kvótáját – megvásárolja tőle szabad „környezetszennyezési kapacitását”. Természetesen az efféle megoldás ellen élesen tiltakozik Európa, ám nem nagyon hallani elítélő hangokat azon országok részéről, amelyek költségvetését jótékonyan befolyásolná egy ilyen konstrukció.