Segély helyett munkát

A polgári koalíció kormánya már programjában is meghirdette a munkahelyek számának bővítését, az elmúlt két évben pedig megszülettek a szükséges intézkedések is. A két esztendő tapasztalata: amióta a polgári kormány irányítja az országot, a munkanélküliség folyamatosan csökken. Míg 1997-ben 8,7 százalék volt a munkanélküliek aránya, addig a gazdasági növekedés hatására ez 1999-ben hét százalékra csökkent. Az idén tovább javult a helyzet. Az év első felében a munkanélküliség már csak 6,7 százalék volt. Érdemes megjegyezni: az Európai Unióban ugyanekkor 8,9 százalékos volt az arány. A legfrissebb adatok szerint szeptemberben közel 368 ezer munkanélkülit tartottak nyilván az országban, ami 1100-zal kevesebb, mint az előző hónapban, a felkínált álláshelyek száma pedig megközelítette a százezret.Örvendetes, hogy a nyilvántartásban szereplő állástalanok száma az ország valamennyi régiójában mérséklődött az egy évvel korábbi állapotokhoz képest. A legnagyobb csökkenés a Közép-Dunántúlon következett be; szeptember végén a pályakezdő fiatalok között a munkanélküli-nyilvántartásban szereplők száma hétezerrel kevesebb volt, mint a tavalyi időszakban. A munkaerőpiac fokozatos élénkülésével, a foglalkoztatottsági helyzet javulásával egyre inkább a „segély helyett munka” elve került előtérbe. Vagyis a passzív ellátásokat fokozatosan az aktivitásra ösztönző programok váltották fel.Ismert, hogy tavasz óta, a kormányzati szerkezetátalakítás eredményeként a munkaügy már nem a szociálpolitika, hanem a gazdaságpolitika részeként jelenik meg. Az év első harmada óta a Gazdasági Minisztérium foglalkozik a munkaerőpiac kérdéseivel és a munkahelyteremtés lehetőségeivel. Ennek a ténynek jelképes üzenete is van. Azt mutatja ugyanis, hogy a korábbi évek passzív munkanélküliségi-politikáját az aktív, a lehetőségeket teremtő foglalkoztatáspolitika váltotta fel.Ennek egyik fontos eszköze a Munka-erőpiaci Alap, amelynek feladata a foglalkoztatás elősegítése és a munkanélküliség kezelése. Mégpedig úgy, hogy megvalósuljon a kormányprogramban is meghirdetett munkaerő-piaci foglalkoztatáspolitika elsődleges célja, vagyis a munkanélküliek visszakerülése a munka világába. Egy ország a munkanélküliség, a foglalkoztatás növelésére különböző eszközöket, célokat tűz ki, illetve használ fel. Ez sehol sem könnyű feladat. Az új munkahelyek teremtését, a képzések elősegítését, a munkanélküliek számának csökkentését, a rehabilitációs foglalkoztatás ösztönzését csak az állam hatékony közreműködésével tudjuk megvalósítani. Ezért örömteli, hogy a képzésre és foglalkoztatásra előirányzott támogatások a következő két évben jelentős mértékben emelkednek. Az erre fordítható összeg jövőre 43,3 milliárd forintra, míg 2002-ben 50,4 milliárd forintra nő. Pluszforrást jelenthetnek a PHARE 2000 programból megpályázható támogatások, amelyek társfinanszírozásához szükséges hazai pénzügyi keretet a Munkaerőpiaci Alap biztosítja.Az aktív támogatások mértékének emelésével terveink szerint jelentős arányeltolódás valósul meg a munkahelyteremtés javára. Ezek után álljon itt a Munkaerőpiaci Alap felhasználásáról néhány fontos gondolat.Az alap kiadásai évről évre emelkedő tendenciát mutatnak, és ez különösen érvényes a 2001–2002. évre tervezett költségvetésre. A Munkaerőpiaci Alap folyó kiadásainak összege 2001-ben 178,9 milliárd forint, 2002-ben 193,3 milliárd forint lesz, ami jóval meghaladja a 2000. évi eredeti előirányzatot. A közel 200 milliárd forint többlet különböző célokra használható fel. Ezek közül különösen fontos, amely a foglalkoztatási és képzési támogatásokat, munkanélküli-ellátásokat – beleértve a jövedelempótló támogatásokat is –, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségeinek bővítését, valamint a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztését tűzi ki célul.Már korábban is nyilvánvalóvá vált, hogy a munkanélküliséggel pusztán a normatív támogatásokon keresztül nem lehet megbirkózni. Olyan módszerek alkalmazandók, amelyek érzékenyek a régiók, kistérségek és meghatározott rétegek munkaerő-piaci problémájára. Ezt felismerve kezdődött a támogatások összegének emelése. De ami ennél még jelentősebb: a munkaerő-piaci programok és szolgáltatások beindítása. Ez utóbbi fontossága abban rejlik, hogy hosszabb távú megoldást kínál a foglalkoztatási gondokra. Idén közel harminc ilyen munkaerő-piaci program indult, melyek tartama általában két-három év, és a teljes költségvetésük három évre vonatkozóan több mint hárommilliárd forintot tesz ki. Jövőre 120–130 ezerre tehető azok száma, akik foglalkoztatási és támogatási képzésben részesülnek. Ez a szám 2002-re várhatóan 130-140 ezret jelent. Mindebből kiszámítható, hogy az aktív támogatások nélkül az országos munkanélküliség aránya 1,5–2 százalékkal magasabb lenne a jelenleginél.A pénzeszközök döntő részét decentralizáltan használják fel. Ez lehetővé teszi az egyes régiók eltérő fejlettségi szintjének, a térségek foglalkoztatási helyzetének, munkaerő-piaci körülményeinek figyelembevételét. A decentralizálás révén a keleti országrészben elhelyezkedő három hátrányos helyzetű régió például idén a rendelkezésre álló aktív forrás közel kétharmadát kapta. Emellett az elmaradottabb megyék részére elkülönített keretet hoznak létre területkiegyenlítő támogatás céljára, amely szintén a megyék kritikus térségeinek fejlesztését hivatott szolgálni.A foglalkoztatottság növelésének kulcskérdése a munkahelyek számának bővítése. Az ennek megvalósítására szolgáló aktív források egy része most is a Munkaerőpiaci Alapból származik. Kedvező fordulat várható 2001-től, amikor az alap pénzeszközei kibővülnek az aktív foglalkoztatási célelőirányzat munkahelyteremtést és szerkezetátalakítást szolgáló forrásaival.A munkahelyteremtés mellett a másik nagy kiadást a munkanélküli ellátások jelentik a Munkaerőpiaci Alapból. Ezek összege is jelentősen emelkedik: 2001-ben 48,2 milliárd, 2002-ben 50,7 milliárd forint szolgálja ezeket a célokat. A kormány a közcélú foglalkoztatással is a munkanélküliek számát kívánja csökkenteni, és ehhez emelkedő támogatást nyújt. Míg 2000-ben ez az összeg kevesebb mint 3,8 milliárd forint volt, addig 2001-ben több mint tíz- milliárd, 2002-ben pedig közel 15 milliárd forint lesz ezekre a célokra. Az alapból kapnak támogatást az önkormányzatok igazgatási többletfeladataik ellátásához is, valamint innen jut forrás az önkormányzatok által ellátott aktív korú foglalkoztatók segélyezéséhez.A leírtak feltehetően bemutatják azokat az elképzeléseket és célokat, amelyek a költségvetési törvényjavaslatban megjelennek. Ezek bizonyítják azon törekvéseket, amelyek a családok, a nyugdíjasok helyzetének javítását és az ország gazdasági fejlődését szolgálják.