Semmis ’56-os ítéletek

Minden frakció támogatta tegnap a parlamentben az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő ítéletek semmisségének megállapításáról szóló javaslat benyújtását. Az Országgyűlés megkezdte a piaci versennyel, a zálogjoggal, valamint a gazdasági reklámtevékenységgel kapcsolatos törvények módosítását, illetve folytatta több indítvány már folyamatban lévő vitáját.Ezerkilencszázötvenhat üldözöttei jogi és erkölcsi rehabilitálásának hiányzó láncszemét pótolja a törvényjavaslat – hangoztatta Dávid Ibolya igazságügy-miniszter a forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló javaslat expozéjában tegnap a parlamentben. Az előterjesztés – az 1989-es jogi szabályozást kiegészítve – semmisnek mondaná ki mindazokat az elítéléseket, amelyek az 1956-ban bevezetett rögtönítélő bíráskodással, az 1957-ben létrehozott gyorsított eljárással vagy népbírósági tanács előtti eljárással, tehát a leszámolást szolgáló eljárási szabályok alkalmazásával születtek a forradalommal, illetve a harci cselekményekkel összefüggésben.Dávid Ibolya jelezte, hogy az 1989-es szabályozás érzéketlen maradt a köztörvényes körön kívüli, ám nem politikai bűncselekményeknek a forradalommal öszszefüggő elkövetése miatti, továbbá a politikai szándéktól vezérelt, eljárási szabálysértéssel terhelt elítélésekre. A javaslat szerint ha az eljárás bármely szakaszában diktatórikus, „különleges szabályt” alkalmaztak, és az elítélés a forradalommal, illetve harci cselekménnyel összefüggésben történt, az elítélés a törvény erejénél fogva semmisnek tekintendő.– Soha nem fordulhatnak elő még egyszer koncepciós eljárások Magyarországon – szögezte le Varga István (MDF), aki Roz-gonyi Ernőhöz (MIÉP) hasonlóan nehezményezte, hogy a semmisségi előterjesztés csak tíz évvel a rendszerváltás után került a törvényhozás elé. A MIÉP-es képviselő a késedelem kapcsán szóvá tette, hogy Horn Gyula, aki maga is tagja volt a megtorlások egyik terrorszervezetének, kormányzati ideje alatt nem gondoskodott a javaslat kidolgozásáról. Az MSZP-s Csákabonyi Balázs felvetette: a mai jogalkotói szándék sem adhat büntetlenséget azon korabeli bűncselekményekhez, amelyeket a forradalom miatt fellazult közbiztonsági állapotot kihasználó fosztogatók és önbíráskodók követtek el. A képviselő szerint ezért a törvény szövegében is alkalmazni kell az indoklásban szereplő kitételt, miszerint csak a forradalom érdekében elkövetett magatartás miatt kiszabott büntetéseket lehet semmisnek tekinteni. A vitában többen is rámutattak arra: a korabeli igazságszolgáltatás sokszor koholt vádakkal, köztörvényes bűnözőnek beállítva ítélte el a rendszer politikai ellenfeleit.A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosításáról szólva Dávid Ibolya elmondta: a javaslat lehetővé teszi a Gazdasági Versenyhivatal aktívabb fellépését a jogsértő vállalkozásokkal szemben, kiszámíthatóbb jogi környezetet teremt a vállalkozások számára, és javítja a versenyhivatal munkatársainak anyagi elismerését.A zálogjoggal kapcsolatos törvényi szabályozás módosításáról szóló előterjesztés a polgári törvénykönyv (Ptk.) zálogjoggal foglalkozó részének teljes újraszabályozását jelenti. Hende Csaba igazságügyi államtitkár utalt arra, hogy a módosításra azért van szükség, mert a Ptk. zálogjogi szabályainak megváltoztatásáról 1996-ben elfogadott törvény jó néhány hiányosságot, szabályozási hézagot hagyott maga mögött. – A módosítás egyértelművé teszi, hogy ingatlan csak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálog útján zálogosítható el – jelezte az államtitkár.Az Országgyűlés megkezdte a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvénymódosítás tárgyalását. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályok megváltoztatása az uniós normákhoz való közelítést szolgálja.