Ha a szocialistákra szavazunk két év múlva (én nem), ők pedig győznek, akkor jobbak lesznek az életlehetőségeink, több fizetést kapunk, nő a nyugdíj, a gyes és a gyed, megszűnik a munkanélküliség, béke és harmónia költözik a szívekbe, csupa mosolygós ember sétál majd a Rákóczi úton és az Oktogonnál, megszűnik a bűnözés meg a korrupció, egymás fürtjeiben turkálunk szenvedélyesen (ha pedig kopasz az illető, balzsammal kenegetjük a fejét).Lehet, hogy nem pontosan idéztem a szocialista pártkongreszszuson elhangzottakat, a lényeg, hogy MSZP-győzelem esetén kolbászból lesz a kerítés, sőt kerítés sem lesz, csak kolbász, de az korlátlanul. Néztem ezt a kongresszust vagy micsodát a televízióban, ott ült egy csomó meglett ember egy nagy teremben, szép fegyelmezetten hallgatták a szónokot, az pedig elmondta, hogy meg kell váltani a világot, méghozzá minél előbb, és erre az egészre a Magyar Szocialista Párt a legalkalmasabb, egyéb alternatíva nincsen.Odakint sötét este volt, amikor a televízió adta ezt a tudósítást, ha jól emlékszem, az eső is esett, csak úgy tobzódott a november vége, ijesztő volt minden – és akkor még Horn Gyula nyugállományú karhatalmista is fölfestette a maga jövőképét. Ezen így el lehet viccelődni egy darabig, vidámabb ember el is nyeríti magát – holott se viccre, se nyerítésre nincs ok. Magyarország felnőtt lakossága képes arra, hogy Horn Gyuláékat visszahozza a hatalomba, esetleg a bülbülszavú Kovács Lászlót vagy Németh Miklóst, aki közel tíz évet töltött Nyugaton (vagyis most már Nyugatnémeth Miklós). Szerintem nem kell a szockolbász. A kerítés mégúgy sem. Hogy hirdetik az igét. Hát aztán, nem baj. Vagy ahogyan Horn Gyula mondaná: Na és?...
Mérföldekkel megelőzi politikai vetélytársait Nigel Farage pártja
