Néha elfelejtik, hogy a Vajdaság speciális státust kapott Titótól, ugyanakkor, amikor Koszovó. Habár ez a kérdés nincs napirenden, emlékeztetni kell a nemzetközi közösséget arra, hogy sokkal érzékenyebben viszonyuljon a jugoszláviai magyarok helyzetéhez – fejtette ki lapunk kérdésére válaszolva Lord Russell-Johnston, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke tegnapi, kétnapos magyarországi látogatását záró sajtótájékoztatóján.Bár az ET elnöke lehet kevésbé kommunikatív, elzárkózó is, Martonyi János külügyminiszter mindig nagyon nyitott, hozzáférhető volt testületünk irányába is – jelentette ki Russell-Johnston, aki Surján Lászlóval, a magyar ET-delegáció vezetőjével közösen válaszolt az újságírók kérdéseire. Russell-Johnston tegnap a magyar ET-delegáció tagjaival és a külügyi bizottság vezetőségével is találkozott. Kérdésekre válaszolva Rus-sell-Johnston kifejtette: Vojiszlav Kostunica maga is a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság megnevezés helyett a Szerbia–Montenegró kifejezést használta. Lapunk kérdéseire Russell-Johnston hozzátette: – A múlt héten alkalmam volt elmenni Koszovóba, ahol beszéltem Ibrahim Rugovával, akit immár nyolc éve ismerek, és Hasim Tachival is. Általánosan megegyezik a különböző politikai erők véleménye Koszovóban abban a kérdésben, hogy nem látnak jövőt a korábbi Jugoszlávián belül.Az ENSZ megerősíti ugyan Jugoszlávia egységét, ám a világszervezet tervei szerint a maximális koszovói autonómiát feltételhez kötött függetlenséggel kellene fölváltani. E gondolat megkérdőjelezi a jelenlegi helyzetet, Kofi Annan egy bizottságot bízott meg e kérdés tanulmányozásával – válaszolta Rus-sell-Johnston, érzékeltetve, hogy a bizonytalan jövő kimenetelét meghatározza többek közt az albánok emberi jogainak érvényesülése.
Por a romok felett
