Új lap a kontinens történelmében

A tüntetések a zágrábi utcákon csak azt bizonyítják, hogy Horvátország sem mentes a gondoktól, amelyekkel az átalakuló országok szembesülnek – mondta tegnapi üdvözlőbeszédében Stipe Mesic horvát elnök az Európai Unió és a volt jugoszláv utódállamok plusz Albánia zágrábi csúcsértekezletén. Jacques Chirac francia államfő, az EU soros elnöke szerint a Horvátország önállósulása óta legnagyobb és legjelentősebb tegnapi zágrábi politikai eseménnyel új lap nyílik Európa történelmében.Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke pedig kiemelte, hogy tavaly ilyenkor még szóba sem jöhetett volna a zágrábi csúcs, az idei év eleji horvát fordulat és a múlt hónapi jugoszláv választások hozta változás azonban új légkört teremtett a délkelet-európai térségben. Chirac megerősítette: a zárt ajtók mögött vitatott záróközlemény-tervezet szerint az unió külön-külön tárgyal a térség minden államával a stabilizációról és a társulásról. Hangsúlyozta: az öt ország (Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Jugoszlávia, Macedónia és Albánia) állam- és kormányfője kötelezte magát, hogy országaik kölcsönös egyezményt kötnek az egymás közti együttműködésről. Az EU egynapos pénteki zágrábi csúcsértekezletén elfogadott zárónyilatkozatban az érintett öt ország vállalta, hogy megállapodásokat kötnek egymással a regionális együttműködés kibontakoztatása érdekében. A megállapodások a politikai párbeszéd fenntartását, a regionális szabadkereskedelmi övezet kialakítását és a szoros együttműködés kibontakoztatását célozzák mindenekelőtt a jogi területeken és a belügyi szervek között, a szervezett bűnözés, a korrupció, a pénzmosás, az illegális migráció, az emberkereskedelem és mindenfajta bűnözés elleni harcban. Az EU kifejezte eltökéltségét, hogy támogatja az öt országban a demokratikus folyamatokat, és hozzájárul a térség államai közötti megbékélés és együttműködés kialakításához. Az integrációs szervezet megerősítette, hogy az öt országgal kapcsolatos politikájában a stabilizációs és társulási folyamat áll a központi helyen.Romano Prodi utalt arra, hogy az EU a CARDS-programmal 2001-től 2006-ig 4,65 milliárd eurót fordít a szóban forgó öt országban a fejlődésre és a demokrácia erősítésére. A záróközlemény, amely horvát követelésre nem a Horvátország számára negatív töltetű Nyugat-Balkánnak, hanem Délkelet-Európának nevezi a térséget, megállapítja, hogy a nemrégben lezajlott történelmi változások utat nyitnak a megbékélésre és az együttműködésre a térségben, hozzájárulnak az európai béke és stabilitás erősítéséhez, és új ösztönzést adnak a jószomszédság erősítésének.A zágrábi csúcson jelen volt Vojiszlav Kostunica jugoszláv és Milo Djukanovics montenegrói elnök is. Ez utóbbi külön sajtótájékoztatón fejezte ki azt a reményét, hogy hamarosan új alapokra helyezik Podgorica és Belgrád egymás közti viszonyát. A Kostunica részvétele elleni horvát tiltakozásokat Mesic elnök már előzőleg azzal hárította el, hogy nem horvát–jugoszláv kétoldalú találkozóról volt szó, hanem a jugoszláv elnök Chirac meghívására utazott a zágrábi csúcsra és az Európai Unió vendége volt. Picula horvát külügyminiszter azonban megállapodott jugoszláv kollégájával a mielőbbi kétoldalú tárgyalásokról is, Mesic pedig felszólalásában kiemelte, elvárják, hogy az új jugoszláv hatalom mielőbb példásan elhatárolja magát a milosevicsi politikától.A tegnapi zágrábi csúcsot, amelyről több száz újságíró tudósított, ötezer rendőr bizosította. A bejelentett tüntetések sokkal kisebb méretűek voltak a vártnál.