Válaszkísérlet

A Tóth Gy. László által összeállított Szembesítés című sorozat, amely a kortárs ellenzéki publicisztikát szemlézi a Magyar Nemzet hasábjain, éppoly tanulságos olvasmány, mint az eredeti írások. Mi az értelme e szemlézésnek? A szerző álláspontja szerint az, hogy a kiemelt részletek bemutatásával „szembesítse” olvasóit e publicisztika szélsőségeivel. Noha eljárását durva jelzőkkel utasították vissza, nem hiszem, hogy kifogásolható lenne. Bajosabbnak tűnik, hogy a publicisztikákra nem érkezik megfelelő válasz. Ez első látásra meglepő, hiszen a kormányt támogató értelmiségi oldal feltehetően nem csekélyebb számú, mint a másik; sokan lennének képesek felvilágosult és találó választ adni a felvetésekre. A válasz talán ezen értelmiség introvertált jellemében keresendő, amellyel együtt jár a politikai fellépésektől való idegenkedés. Ám a publicisztikai irodalom kitételei nem értékelhetők merőben politikai megnyilvánulásként; inkább a társadalom morális válságát tárják fel. Ezért a velük való foglalkozás sem politizálás, hanem társadalmi etika szorgalmazása.