A Bólyi Rt. sikere a múltban gyökerezik

Orbán Viktor miniszterelnök néhány nappal ezelőtt rádióbeszédben szólt arról, hogy felül kell vizsgálni a tartós állami tulajdonban lévő cégeket, és meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy melyek privatizálhatók. Az állami portfólió egyik legsikeresebb vállalata a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Rt., melynek a hazai mezőgazdaságban stratégiai szerepe van, ugyanakkor nem elhanyagolható nemzetközi sikerekkel is büszkélkedhet. Győri József, az rt. vezérigazgatója a cég eredményeiről és jövőbeni terveiről nyilatkozott lapunknak.A Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Rt. az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. többségi tulajdonában lévő mezőgazdasági vállalkozás – mondta bevezetésül Győri József. – Az rt. kilencven százalékban az ÁPV Rt.-é, hat százalékban dolgozói, négy százalékban pedig a térségi önkormányzatok tulajdonában van. A cég 1992-ben alakult át részvénytársasággá. Elődeink a múltban is mintagazdaságokat működtettek ezen a területen. Jól jellemzi ezt az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1883-ban kiadott monográfiája, amikor ezt írja: „...a gazdálkodásban úttörő példákkal járva elöl, utánzandó mintaképül állíthatók a nagy gazdaközönség szemei elé.” Ezek az uradalmak a maguk idején máig is modern vetésszerkezetet alakítottak ki, a mezőgazdasági gépesítés területén pedig az elsők között alkalmazták a gőzgépet, a gőzekét. Már a kezdetektől fellelhető volt ezen a területen a műtrágya-felhasználás, a vetőmagtermelés és -feldolgozás, de érdekes, hogy nagyon régóta bevezették az úgynevezett energia- és költség-takarékos talajművelést is. A Bólyi Rt. ezeknek a tapasztalatoknak és hagyományoknak a folytatója, a mai kor követelményeinek megfelelően.– Mi a fő profiljuk?– Fő tevékenységünk a vető-mag-előállítás, -feldolgozás, valamint -értékesítés, de jelentős az állattenyésztésünk, takarmánygyártásunk is. Vetőmagkínálatunk a hagyományos hibrid kukorica, borsó, szója, búza, őszi árpa és cukorrépa mellett a piac igényei szerint tovább bővül. Állattenyésztésünk ugyancsak számottevő, és kiemelkedően eredményes. A 2700 férőhelyes holstein-fríz tehenészetünk, a magyar nagyfehér-sertés-állományunk, valamint a tojó- és húshibridbaromfi-tenyésztésünk jelentős biológiai értéket képvisel. Élelmiszeripari tevékenységünk is jelentős árbevételt eredményez. Az rt. jelenleg ezerhatszáz munkavállalóval, húszezer hektáron gazdálkodik.– Gondolkoztak-e azon, hogy privatizálják a közeljövőben a céget?– A Bólyi Rt.-nek a hazai mezőgazdaságban meghatározó szerepe van, ezért az állam többségi tulajdona hosszabb távon is indokolt. Az egész térségre kiható integrá-ciós tevékenységet folytatunk, ami közel ötszáz partnert jelent, húszezer hektáron. Ezen a területen finanszírozást, szaktanácsadást, felvásárlást végzünk, ám a dunai uszálykikötőnk – az igen kedvező földrajzi helyzetű Mohács – egy olyan agrárkereskedelmi központtá nőtte ki magát, amely nemcsak a Bólyban, hanem a térségben megtermelt mezőgazdasági termékek számára is kedvező exportálást tesz lehetővé. Ilyen a térségben nincs, ráadásul a kikötőt mi magunk építettük 1977-ben, és többlépcsős fejlesztés során folyamatosan korszerűsítettük. Sajnálatos, hogy az utóbbi időben déli irányban nem tudtunk – a háború miatt – hosszú ideig hajózni, ami jelentős kárt és kiesést okozott, de reméljük, hogy ebbe az irányba is hamarosan hajózható lesz a Duna.– Az idei rendkívüli időjárás milyen következményekkel járt?– Ilyen különösen nehéz évre, amilyen az idei volt, a mezőgazdaságban dolgozók nemigen emlékeznek. Az ország keleti részén árvizek pusztítottak, majd később egy soha nem látott aszály következett, amely a Bólyi Rt. szántóföldi kultúráiban is nagy kárt okozott. Háromszáz milliméternyi csapadék hiányzik, éppen a napokban léptük át a 300 milliméteres határt, miközben az éves csapadékszint 600 milliméter szokott lenni. Ez azt eredményezte, hogy a növénytermesztésben körülbelül hatvanezer forint volt a hektáronkénti hozamkiesésünk. A három évvel ezelőtti hozamérték hektáronként átlag 174 ezer forint, az idei 114 ezer forint, a kiesésünk pedig hatvanezer forint hektáronként. Ennek ellenére teljesítjük éves árbevételünket, ami kereken 15 milliárd forint. A tervnek megfelelő adózás előtti eredményre számítunk, melynek nagysága 350 millió forint.– Mivel kompenzálták a hozamkiesést?– Az állattenyésztésben a tervezettnél jobb eredményt értünk el, ezen belül elsősorban a tehenészet, a sertés- és a baromfitenyésztés alakult jobban a tervezettnél. A kiesés másik részét a takarmány- és a premixgyártással tudtuk ellensúlyozni, de az ipari- termék-előállítás is terven felül sikerült. Így együttesen, a többletteljesítmények által tudjuk hozni az ez évi tervünket. Nyilvánvalóan idén még nagyobb jelentőséggel bírt a költséggazdálkodás. Rendszerint az alkatrészek és az üzemanyag ára emelkedik a legnagyobb mértékben, ezért különösen nagy gondot fordítottunk ezekre a kiadásokra. A költséggazdálkodásnak van egy különös területe, ez pedig az úgynevezett csökkentett menetszámú energia- és költségtakarékos talajművelés. A költségek között a bér az, amely mindig emelkedik, de ha valaki nem tud technológiát váltani, akkor nem tud hatékony költségmegtakarítást sem elérni.– Jó példa erre a két éve kilencvenmillió forintért megvásárolt cukorrépakombájn.– Igen, ennek a vásárlásnak az a tanulsága, hogy huszonnégy órán keresztül kell ezt a kombájnt működtetni, ha már ilyen drága. Bólyban éppen egy különleges üzemszervezés eredményeképpen több mint ezer hektárt szed ki évente ez a gép, míg általában az ilyen típusú kombájnok 600 hektárt takarítanak be. Az ezerhektáros átlagunkat úgy érjük el, hogy három műszakban működtetjük, különleges személyzetet alkalmazunk hozzá, a kiszolgálására, a karbantartására pedig nagy gondot fordítunk. Lényeges, hogy a kombájn ne álljon le akkor sem, amikor a tartályából a pótkocsiba rakja a cukorrépát. Minél nagyobb értékűek az eszközök, annál jobb logisztikával, annál szervezettebb kiszolgálással kell ezeket a nagy értékű gépeket használni. A hatékony gazdálkodás jellemzője a folyamatos megújulás. Az eredményes gazdálkodás másik nagyon fontos előfeltétele, hogy versenyképes legyen a vállalat holnap is. Nem lehet lemondani az elengedhetetlen beruházásokról, így a Bólyi Rt. nagy jelentőséget tulajdonít a korszerű eszközök megvásárlásának és munkába állításának. Idén korszerű traktorokat vásároltunk, továbbá új alapokra helyeztük a szállítást, amelyet nem teherautókkal végzünk, hanem nagy teljesítményű pótkocsikkal és korszerű traktorokkal. Mivel Bólyban a vetésterület egyharmada szója, ez lehetőséget ad arra, hogy a csökkentett menetszámú energia- és költségtakarékos talajművelést alkalmazzuk.– Az időközben begyűrűzött egészségkultusz a hazai piacot is megnyitotta.– Valóban, egyre nagyobb az érdeklődés a reform- és az egészséges életmód iránt, ami mindenképpen segíti a hazai termék forgalmazását. Bóly, a szójavetőmag-ellátásnak,-termeltetésnek, -for-galmazásnak – beleértve a humán célú szóját is – hazai gesztora, és ezt a tevékenységét a jövőben is szélesíteni kívánja. Saját feldolgozóval is rendelkezünk, amely teljesen zsíros szóját képes előállítani, de humán szóját is csomagolunk, és az országot vetőmaggal látjuk el. Ellentétben az importtal, ez a szója nem génkezelt, ezért további előnyei is vannak. Nemcsak hazai felhasználásra, hanem exportra is alkalmas ez a termék. Ezzel együtt nem hallgathatom el, hogy ilyen nehéz körülmények között a legnagyobb jelentősége az emberi tényezőnek van. Annak a szakértelemnek, amely – a szakmunkástól az üzemigazgatóig, a földművelőtől a kereskedőig – mindenki munkájára jellemző. Ennek érdekében rendszeresen és tudatosan továbbképzéseket tartunk a talajművelésről, az energiagazdálkodásról, a környezetgazdálkodásról, az uniós csatlakozásról és a pénzügyekről. Ezek az ismeretek szükségesek ahhoz, hogy naprakészek lehessünk. Ha ez párosul egy érdekeltségi rendszerrel, amely mindenkit érdekeltté tesz az eredményes gazdálkodásban, akkor valószínűleg ez lehet a magyarázata annak, hogy ilyen nehéz évben is eredményes esztendőt fogunk zárni.– Miért tartották fontosnak az ISO-minősítés megszerzését?– Részvénytársaságunk alapelvként deklarálta a minőség iránti elkötelezettséget, amikor minden tevékenységére kiterjedően bevezette az ISO 9001-es minőségbiztosítási rendszert. Továbbá indokolta ezt a nagy konkurenciaharc is, melynek következtében a jó minőséget előnyben részesítik a vevők bel- és külföldön egyaránt. Ennek különösen ma, a kínálati piac idején van jelentősége.– Napirendre került a tartós állami tulajdonban lévő vállalatok esetleges privatizációja. Mit gondol erről?– Biztos vagyok abban, hogy a döntéshozók úgy fogják elbírálni a tevékenységünket, hogy arra az elhatározásra jutnak: továbbra is indokolt, hogy az államnak legyen egy bázisgazdasága, ami vonatkozik a jó minőségű tenyészállat-előállításra is. Nyilvánvalóan érdeke mindenkinek, hogy azok a kistermelők, akiknek nincsenek meg az önálló gazdálkodáshoz elengedhetetlen feltételei – éppen a mi integrációs kereteink között –, eredményesen tudjanak a jövőben is gazdálkodni. Ezért arra számítok, hogy a bólyi részvénytársaság azon kevés vállalkozások közé fog tartozni a jövőben, amely továbbra is ezt a feladatot, állami többségi tulajdon mellett fogja elvégezni. Ismeretes, hogy az ágazat nehéz helyzetben van. A nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása 4,8-5 százalék, de az ágazatban megvalósuló beruházások a nemzetgazdasági beruházásoknak csak a három százalékát teszik ki. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági cégeknél eszközt kell korszerűsíteni, létesítményeket kell versenyképessé tenni, hiszen csak a felkészült vállalkozások alkalmasak az uniós csatlakozásra.