A palesztin függetlenség ára

Ruff Orsolya
2000. 12. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Három hónappal ezelőtt a palesztin területekre látogatók rendkívüli gazdasági fejlődésnek lehettek szemtanúi. Rendkívüli volt ez a fejlődés akkor is, ha mégoly korlátozott is volt. Izrael ugyanis nem nézte jó szemmel a palesztin gazdaság kivirágzását, és lépten-nyomon igyekezett korlátozni azt.Mindezek ellenére úgy látszott – legalábbis a külső szemlélő számára –, hogy a fejlődés megállíthatatlan: a palesztin területeken gombamód szaporodtak az új irodaépületek és lakóházak, az üzletek remek forgalmat bonyolítottak nap nap után. A turistáknak se szeri, se száma nem volt, s a jerikói kaszinó krupiéi is elégedetten térhettek haza a nap végén. A nagyvárosokban az ingatlanárak egy év alatt majd a duplájukra emelkedtek. Külföldi üzletemberek, befektetők és diplomaták sürögtek-forogtak Ramalláhban és Betlehemben, és okkal remélhették, hogy fényes üzletek köttetnek a palesztinokkal.A palesztin területeken – az ENSZ egyik tavalyi felmérése szerint – a gazdasági növekedés körülbelül hétszázalékos volt, és a munkanélküliség is jelentősen csökkent, Ciszjordániában például tíz százalékra redukálódott az elmúlt évben. Az új munkahelyek kétharmada a dinamikusan fejlődő palesztin magánszektorban jött létre. Megjegyzendő, hogy a gazdaság felvirágoztatásában az asszonyok is kivették a részüket, hiszen a foglalkoztatottak között rendkívül magas volt a nők aránya. A Palesztin Nemzeti Hatóság területén az egy főre eső jövedelem elérte az 1850 dollárt. (Csak összehasonlításképp: Szíriában az egy főre jutó jövedelem 1020 dollár, míg Izraelben 15 940 dollár.) Izrael egyébként a palesztinok egyik legfőbb kereskedelmi partnere volt: az elmúlt évben az export hatvan százaléka Izraelbe irányult, és az import több mint nyolcvan százaléka Iz-raelből vagy azon keresztül érkezett. De nemcsak kereskedelmi partnerek voltak, hanem gazdasági riválisok is, hiszen a palesztin mezőgazdasági termékek konkuren-ciát jelentettek Izraelnek például az Európai Unió piacain. (Előfordult, hogy napokig feltartóztatták a friss gyümölcsöt vagy virágot szállító palesztin teherautókat az izraeli határon – egészen addig, amíg az áru meg nem romlott.)A szeptember végén kitört felkelés mind az izraeli, mind a palesztin félnek óriási gazdasági károkat okozott és okoz mind a mai napig. A palesztin hatóságok becslése szerint a gazdaság naponta tízmillió dolláros veszteséget szenved, s az elmúlt hónapok alatt az izraeliek kára is több millió dollárra rúg. Majd 125 ezer palesztin vált munkanélkülivé, főként azok, akik naponta jártak át Izraelbe dolgozni. A palesztin ingázók száma nyolcvan százalékkal csökkent, s ez érzékenyen érintette az izraeli építőipart és a mezőgazdaságot is. De nemcsak az ingázók maradnak távol, hanem a turisták is – a szállodaiparban például az alkalmazottak kétharmadát voltak kénytelenek elbocsátani.A termelés sok helyen leállt, az üzletek bezártak, a szállodák konganak az ürességtől, és a befektetők is hanyatt-homlok hagyták el a régiót. A tőke ugyanis menekül onnan, ahol nincs béke és stabilitás – márpedig ez mind az izraeli, mind a palesztin oldalon hiánycikknek számít mostanában.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.