Három hónappal ezelőtt a palesztin területekre látogatók rendkívüli gazdasági fejlődésnek lehettek szemtanúi. Rendkívüli volt ez a fejlődés akkor is, ha mégoly korlátozott is volt. Izrael ugyanis nem nézte jó szemmel a palesztin gazdaság kivirágzását, és lépten-nyomon igyekezett korlátozni azt.Mindezek ellenére úgy látszott – legalábbis a külső szemlélő számára –, hogy a fejlődés megállíthatatlan: a palesztin területeken gombamód szaporodtak az új irodaépületek és lakóházak, az üzletek remek forgalmat bonyolítottak nap nap után. A turistáknak se szeri, se száma nem volt, s a jerikói kaszinó krupiéi is elégedetten térhettek haza a nap végén. A nagyvárosokban az ingatlanárak egy év alatt majd a duplájukra emelkedtek. Külföldi üzletemberek, befektetők és diplomaták sürögtek-forogtak Ramalláhban és Betlehemben, és okkal remélhették, hogy fényes üzletek köttetnek a palesztinokkal.A palesztin területeken – az ENSZ egyik tavalyi felmérése szerint – a gazdasági növekedés körülbelül hétszázalékos volt, és a munkanélküliség is jelentősen csökkent, Ciszjordániában például tíz százalékra redukálódott az elmúlt évben. Az új munkahelyek kétharmada a dinamikusan fejlődő palesztin magánszektorban jött létre. Megjegyzendő, hogy a gazdaság felvirágoztatásában az asszonyok is kivették a részüket, hiszen a foglalkoztatottak között rendkívül magas volt a nők aránya. A Palesztin Nemzeti Hatóság területén az egy főre eső jövedelem elérte az 1850 dollárt. (Csak összehasonlításképp: Szíriában az egy főre jutó jövedelem 1020 dollár, míg Izraelben 15 940 dollár.) Izrael egyébként a palesztinok egyik legfőbb kereskedelmi partnere volt: az elmúlt évben az export hatvan százaléka Izraelbe irányult, és az import több mint nyolcvan százaléka Iz-raelből vagy azon keresztül érkezett. De nemcsak kereskedelmi partnerek voltak, hanem gazdasági riválisok is, hiszen a palesztin mezőgazdasági termékek konkuren-ciát jelentettek Izraelnek például az Európai Unió piacain. (Előfordult, hogy napokig feltartóztatták a friss gyümölcsöt vagy virágot szállító palesztin teherautókat az izraeli határon – egészen addig, amíg az áru meg nem romlott.)A szeptember végén kitört felkelés mind az izraeli, mind a palesztin félnek óriási gazdasági károkat okozott és okoz mind a mai napig. A palesztin hatóságok becslése szerint a gazdaság naponta tízmillió dolláros veszteséget szenved, s az elmúlt hónapok alatt az izraeliek kára is több millió dollárra rúg. Majd 125 ezer palesztin vált munkanélkülivé, főként azok, akik naponta jártak át Izraelbe dolgozni. A palesztin ingázók száma nyolcvan százalékkal csökkent, s ez érzékenyen érintette az izraeli építőipart és a mezőgazdaságot is. De nemcsak az ingázók maradnak távol, hanem a turisták is – a szállodaiparban például az alkalmazottak kétharmadát voltak kénytelenek elbocsátani.A termelés sok helyen leállt, az üzletek bezártak, a szállodák konganak az ürességtől, és a befektetők is hanyatt-homlok hagyták el a régiót. A tőke ugyanis menekül onnan, ahol nincs béke és stabilitás – márpedig ez mind az izraeli, mind a palesztin oldalon hiánycikknek számít mostanában.
Viharok jönnek: elsőfokú figyelmeztetést adtak ki az országra, de van, ahol másodfokút
