Az unió meglepetése a tagjelölteknek

Kritizálni mindent lehet, és tény, hogy az Európai Unió megegyezése a belső reformokról nem nevezhető hibátlannak, de Magyarország számára a vártnál pozitívabb eredménnyel ért véget az egy évvel ezelőtt elindított kormányközi konferencia nizzai zárása. Hiszen az unió olyan bővítési dokumentumot fogadott el, amely tartalmazza az összes eddigi bővítést ösztönző nyilatkozatot: megismételte azt a helsinki formulát, miszerint az unió 2002 végétől képes lesz új tagok felvételére és olasz–brit javaslatra reményét fejezte ki, hogy az új tagok már részt vehetnek a 2004-es európai parlamenti választásokon. A csúcson elfogadták az Európai Bizottság stratégiai dokumentumát, amely időpontokkal segíti a csatlakozás folyamatát, és ígéretet tettek arra, hogy a felvételi tárgyalásokat lezáró tagjelöltek már teljes joggal bekapcsolódhatnak a 2004-ben kezdődő következő kormányközi konferencia munkájába.Magyarország és az egész unió számára legnagyobb eredmény mégis az, hogy hosszú huzavona után végül megszületett az egyezség az unió tagállamai között. Számunkra az intézményi reformok legfontosabb eleme, hogy immár tárgyalási téma lehet az intézményi kérdésekkel foglalkozó joganyag-rész is, és a bővítést már nincs miért halogatni, hiszen az utolsó tételes akadály is eltűnt az útból.Sokan az unió éves eredményének könyvelik el a nizzai csúcs azon eredményét, hogy az EU véglegesíteni tudta az unió önálló védelmi-politikai-intézményi struktúráját. Az EU történetében első alkalommal bővül ki az unió intézményesített védelmi profillal, amely alatt nem kifejezetten védelmet kell érteni, hanem a külpolitikát meghosszabbító katonai képességek megerősítését a békefenntartásban, válságmenedzselésben és így tovább.Az évezred utolsó éve az eredmények mellett problémákkal is járt az unió számára, sok kritika érte a nizzai csúcsot is, hiszen egyetlen kulcsfontosságú területre sem sikerült kiterjeszteniük a minősített többség elvét. Nem nevezhető sikeresnek a közös pénz, az euró árfolyama sem, hiszen tavaly januári bevezetése óta 27 százalékot veszített értékéből a dollárral szemben. A magyar kritika mindössze annyi volt a nizzai döntéssel kapcsolatban, hogy a tervezett európai parlamenti helyünk nem felel meg a három hozzánk hasonló nagyságú (tízmillió lakosú) tagállam helyeinek, míg a tagországok huszonkét képviselőt delegálhatnak, addig Magyarország és Csehország húszat, de vezető politikusok szerint ez a hiba korrigálható.„Kihívásokkal teli év vár az unióra és a tagjelöltekre egyaránt” – írta egy januári lap és ezt a megállapítást igazolta a 2000. év, hiszen olyan történelmi jelentőségű döntést hozott az unió, amellyel visszavonhatatlanul megnyitotta kapuit a negyven évre elzárt és elnyomott „fél Európa” újraegyesítése előtt.