Bagdadi olajfegyver

Irak mérföldes lépésekkel halad afelé, hogy az ENSZ által rákényszerített békeprogramot semmissé tegye. Az 1990-es Öböl-háború után a győztes nagyhatalmak – elsősorban az Egyesült Államok – rávették az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy sújtsa megtorló szankciókkal Irakot azért, hogy soha többé ne ismétlődhessen meg a kuvaiti agresszió. Az olajnagyhatalmak arra kötelezték az országot, hogy a fekete aranyat csak az „olajat élelmiszerért” programmal értékesítse. A befolyt pénzeket egy New York-i számlán kezelik, amelyet a világszervezet ellenőriz; Szaddám Huszein állama kizárólag élelmiszert vagy gyógyszert vehet az összegből.Irak ezt a programot akarta kikerülni azzal, hogy minden hordó iraki olajra plusz ötvencentes „túlfizetést” kért, mondván, valamiből karban kell tartania olajlelőhelyeit és azok eszközparkját. Az ötven- centes többletet azonban nem az ismert számlára kell átutalni, hanem egy bagdadi székhelyű pénzintézetbe. Irak ezzel egyfelől megkerüli az ENSZ-t, másfelől újabb szövetségesekre tesz szert. Azok az országok, amelyek hajlandók befizetni a kért összeget, hallgatólagosan megszegik az ENSZ-embargót.A világszervezet a terv hallatán azonnal lépett, majd visszakozott, és kompromisszumos javaslatot tett egy újabb segélyprogramról. Az iraki olaj kiesése a piacról ugyanis érzékenyen érintheti a fogyasztókat: a közel-keleti ország adja a világ termelésének öt százalékát.Eközben szaporodnak a szövetségesek Irak körül. A tízéves embargó létjogosultságát egyre több ország kérdőjelezi meg, mivel Irakban katasztrofális egészségügyi helyzet alakult ki. Több külföldi állam képviselője biztosította támogatásáról Szaddám Huszein rezsimjét, sőt a Dél-afrikai Köztársaságban Irak megnyitotta nagykövetségét. A jövő évben készül felállítani diplomáciai testületét néhány volt szovjet tagköztársaságban. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában is pártolói vannak: Franciaország, Oroszország és Kína. A két európai állam segélyszervezeteken keresztül adományokat küld Bagdadba, sőt nemrég egy 115 fős – egyházi és politikai személyekből álló – delegáció szállt le a bagdadi repülőtéren. Az arab világban sem „fekete bárány” már az ország: az izraeli események miatt a térség államai görbe szemmel néznek az Egyesült Államokra, és ellenzik a szankciókat. Minden jel arra mutat tehát, hogy Irak kész kitörni a nemzetközi elszigeteltségből, de megvárja, amíg maguktól ledőlnek a gátak.