Csanád, Sunad, Szombat

Személyneveink jelentős részének legkorábbi adatait helyneveink őrizték meg. Helyneveink többsége is személynévi eredetű. Ezért már régen felvetődött, hogy Árpád-kori magyar személyneveinket teljeskörűen összegyűjtsük, ez nyelvtörténeti szempontból szinte felbecsülhetetlen forrásanyagot jelentene. Csakhogy az elhatározástól a személynevek teljes körű számbavételéig évtizedek teltek el. Fehértói Katalin nyelvész végül 1983-ban közreadta Árpád-kori kis személynévtár című összeállítását, amely a legtöbb személynevet tartalmazó öt Árpád-kori forrást (a Dömösi, a Tihanyi, az Aradi összeírást, a Váradi Regestrumot és az Albeus-féle összeírást) dolgozta fel, mintegy 6800 személynevet szövegkörnyezetükkel együtt. 1996-tól OTKA-, illetve millenniumi támogatással gyűjti és szerkeszti a személynévtár anyagát, amely közel 22 ezer (!) névváltozatot tartalmaz majd. Nemrég a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak is beszámolt a munkáról; jelenleg hétszáz oldalnyi nyomdakész anyaggal rendelkezik.– A kutatók az Árpád-kori személynevek tanulmányozása során bepillantást nyerhetnek a korai magyar névadási szokásokba. Egy ilyen névtár felvilágosítást nyújthat XII–XIII. századi személyneveink típusairól, változatainak kialakulásáról, gyakoriságáról, bővíti hangtörténeti, helyesírás-történeti és etimológiai ismereteinket. A nyelvtudomány művelői mellett hasznos lehet az irodalomtörténet, néprajz és a történettudomány szakemberei számára is – hangsúlyozta Fehértói Katalin. – A szerkesztés még a gyűjtésnél is nehezebb feladatnak bizonyul, mert az egyes személyneveket a magyar, német vagy cseh írnokok többféle módon írták le, hallás után. Mivel az Árpád-háziak családi kapcsolataik révén különféle szláv dinasztiákkal kerültek rokonságba: lengyelekkel, ukránokkal, szerbekkel; francia származású királynőinkkel pedig vallon telepesek érkeztek Magyarországra, s a külföldi vendégek sokáig őrizték idegen személynevüket, ezért meghatározó az idegen eredetű személynevek aránya az Árpád-kori névanyagban. Gyakran előfordul, hogy ugyanazt a nevet latinos, magyaros és szlávos végződéssel is leírják. Például a Bogyiszlót (szláv személynév) legalább tízféle változatban, a Kunigunda becéző változatát szintén tucatnyi módon írták le. A szerkesztésben egyszerre több betűt kell figyelemmel kísérni, mert például a Csanád: Chanad és Sunad, a Szombat: Sombot, Sumbot, Zombot, Zumbot írásváltozatokkal fordul elő – meséli a szerkesztő a nehéz, ám a nyelvész számára is váratlan meglepetéseket nyújtó feladatról.Az Árpád-kori személynévtár magyar, német, latin előszóval jelenik meg. Tartalmazni fog rövidítésjegyzéket és névvégmutató szótárt, mely alapján az ómagyar személynévképzőket is át lehet tekinteni. Az Árpád-kori személynévtár a hasonló típusú munkálatokhoz képest kevés pénzből készül, és várhatóan 2001-ben meg fog jelenni.