A parlament tegnapi plenáris ülésén a hét végi demonstráció kapcsán szó esett az egészségügy helyzetéről. Elismerve az ágazatban meglévő problémákat, Selmeczi Gabriella (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet napirend előtti felszólalásában, hogy az egészségügyi dolgozók hét végi demonstrációján a Magyarországon lévő kétszáz kórházból mindössze harmincegy képviseltette magát. Úgy vélte, a jogos elégedetlenséget egyes szakszervezeti vezetők saját politikai karrierjük egyengetésére akarják felhasználni.– Cser Ágnes, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének vezetője minél nagyobb kárt okoz, annál előkelőbb helyet kap majd 2002-ben az MSZP választási listáján – fogalmazott a fideszes politikus.Selmeczi Gabriella furcsállta, hogy a demonstrálók akkor fordultak a képviselőkhöz, amikor már a parlament elfogadta a költségvetés egészségügyet is érintő keretszámait. Selmeczi felhívta a figyelmet arra, hogy Cser Ágnes, a megmozdulás egyik szervezője „egy ápolónő több mint tízévnyi bérének megfelelő összeggel tartozik az egészségbiztosítónak”. A képviselő a Fidesz nevében ígéretet tett arra, hogy a gazdasági eredmények függvényében tovább javítják az érintettek élet- és munkakörülményeit.Gógl Árpád egészségügyi miniszter válaszában szintén elismerte, hogy komoly teendők vannak a bérezés terén. Kiemelte: most is, mint korábban, úgy véli, négyszáz százalékos béremelésre lenne szükség ahhoz, hogy elérjük ebben az ágazatban az EU bérszínvonalát. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormányváltás óta európai szintű lett az orvosképzés, megszűnt a vérhiány, katasztrófacentrumokat és mentőhelikopter-bázisokat építettek.Szintén napirend előtt Kiss Péter (MSZP) a társadalmi párbeszéd hiányát kérte számon a kormányon. Szerinte ugyanis a Munka Törvénykönyve módosításának tervezete az érintettek figyelmen kívül hagyásával készült el. Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára válaszában kijelentette: a minimálbér negyvenezer forintra történő emelését a társadalom többsége támogatja. Érthetetlennek nevezte, hogy az ellenzék mégis bírálja a kormányt ebben az ügyben. Glattfelder Béla szerint a minimálbér emelése 700 ezer embert érint, akik többsége az egészségügyi, illetve a szociális szektorban dolgozik.Az SZDSZ-es Kis Zoltán a közpénzek elherdálását vetette a kormány, elsősorban a kisgazdapárt szemére. Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter válaszában visszautasította a vádakat és – egyebek mellett – arra emlékeztetett: az előző kormány idején juttatott a Baja Ferenc és Szili Katalin vezette Környezetvédelmi Minisztérium 290 millió forintot annak az Alfa tévének, amely azóta már meg is szűnt.A kisgazda Csúcs László felszólalásában példátlan sikertörténetnek nevezte, hogy a belpolitikai viharok ellenére Surányi György jegybankelnök kitöltötte, kitölthette hivatali idejét. – Mindnyájunk érdeke, hogy eredményesen működjön az Magyar Nemzeti Bank – fogalmazott a politikus. Megjegyezte azt is: a kormány többször hangsúlyozta, hogy elismeri a jegybank teljesítményét. Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára a kormány és a jegybank közötti összhangról beszélt, megjegyezve, hogy az árfolyampolitikáról nem értenek egyet.Csurka István (MIÉP) azt kifogásolta, hogy Nej György, a közszolgálati rádió egyik műsorvezetője – állítása szerint – nem volt hajlandó vele egy asztalhoz leülni interjút készíteni. A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy egy demokratikus választásokon parlamentbe jutott párt vezetőjével, azzal az emberrel, akivel a köztársasági elnök is tárgyalt, nem tehetnek ilyet. Nehezményezte, hogy a riporter nem először tett ilyet, és ennek sem akkor, sem most nem lett következménye.A parlament az ellenzéki képviselők többségének elutasítása miatt ismételten nem járult hozzá ahhoz, hogy a honatyák évenkénti vagyonnyilatkozat-tételéről szóló koalíciós indítványt a házszabálytól eltérve tárgyalja meg a parlament. A szavazás előtt Répássy Róbert (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenzék a javaslat támogatásával bizonyíthatná elkötelezettségét a tiszta közélet megteremtése iránt. Az MSZP és az SZDSZ képviselői ezzel szemben azzal érveltek, hogy a koalíció csak Torgyán József kifogásolt villaépítéséről szeretné elterelni a figyelmet.Az olajbizottság jelentéséhez csatolt határozati javaslat a parlament plenáris ülésén nem tárgyalható, csak akkor, ha a Ház hozzájárul a házszabálytól való eltéréshez – döntött az Országgyűlés ügyrendi bizottsága. Eseti állásfoglalás meghozatalára azért volt szükség az ügyben, mert a parlament olajügyeket vizsgáló bizottsága november 30-án lezárta munkáját, s így a testület nem járhat el a határozati javaslat vitájában előterjesztőként. Az ügyrendi bizottság állásfoglalása alapján az olajügyekkel foglalkozó parlamenti testület által a Ház elé terjesztett jelentés azonban megvitatható a plénum előtt előterjesztő hiányában is. Az olajbizottság jelentéséről szerdán tárgyal a parlament.Az erőfölénnyel való visszaélés tilalma miatt 35 határozatot hozott 1999-ben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Hét esetben elmarasztaló döntés született – közölte Nagy Zoltán, a hivatal vezetője a parlamentben. A GVH 1999. évi tevékenységéről szóló jelentés beszámolójában Nagy Zoltán elmondta: különösen sok eljárás indult a kábeltelevíziós szolgáltatók ellen, többnyire indokolatlanul magas árak alkalmazásának gyanújával, de ezeknek csak egy részében lehetett megállapítani az erőfölénynyel való visszaélést. A hivatal vezetője kifejtette: némely társaság csupán a magasabb árfekvésű csomag megvételét eredményező ajánlattal állt elő, s ez a tiltott árukapcsolással azonos módon hátrányos a fogyasztó számára. Szólt arról, hogy két minisztériumnál – az oktatási és az agrártárcánál – nem látják erőfeszítéseik eredményét.Áder János házelnök tegnap tájékoztatta a frakcióvezetőket arról, hogy múlt pénteken a rendőrség átvizsgálta a Képviselői Irodaház egyes helyiségeit. Mint ismeretes, az önkormányzati és rendészeti bizottság munkatársát azért vették őrizetbe, mert a feltételezések szerint külföldieknek ellenszolgáltatás fejében szerzett állampolgári vizsgabizonyítványokat. Bernáth Varga Balázs, a bizottság kisgazda elnöke tegnap jelezte, hogy semmit sem tudott az ügyről.
Kaja Kallas kommunistából lett oroszgyűlölő
