Engedmény és megrovás Iraknak

Újabb hat hónappal meghoszszabbíthatja az ENSZ Biztonsági Tanácsa az élelmiszert olajért elnevezésű programot. A szóban forgó program engedélyezi Bagdadnak, hogy olajat adjon el, s ennek fejében a világszervezet felügyelete alatt élelmiszert, gyógyszert, olajipari alkatrészeket és más terméket vásároljon az embargó hatásainak enyhítésére. A programról napokkal azután szavaz a BT, hogy Irak leállította olajexportját. Bagdad az áron felül hordónként 50 cent befizetését követelte egy olyan bankszámlára, amely nem áll az ENSZ-szankcióbizottság ellenőrzése alatt. Az iraki olaj vásárlói elutasították a követelést, mondván, hogy ezzel megsértenék az embargót. Benon Sevan, az olajért élelmiszert program főigazgatója közölte a Reutersszel, hogy irodája állandó kapcsolatban áll az iraki olajipari vezetőkkel, és megpróbálják lépésről lépésre rendezni a kialakult helyzetet. Az újabb, kompromiszszumos határozattervezet engedményeket tenne Iraknak: beleépítene a csereakcióba egy 525 millió dolláros összeget, amely fedezné az iraki olajipari dolgozók bérét. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia azt szorgalmazza, hogy az összegből ne csak termeléssel kapcsolatos kiadásokat fedezzenek, hanem humanitárius célokra is költsenek. Szerintük Irak kevés pénzt fordított a gyógyszerbeszerzésekre. Az ENSZ-közgyűlés hétfőn külön-külön határozatban ítélte el Irakot, Iránt, Szudánt és a Kongói Demokratikus Köztársaságot az emberi jogok súlyos megsértése miatt, és határozott lépéseket követelt az érintett országoktól a jogsértő helyzet felszámolására.