Európa és a magyar pártrendszer

Tíz év szabadság és demokrácia után érdemes feltenni a kérdést:vajon a magyar, illetve a közép-európai, tágabban a fejlettnyugat-európai demokráciák működésében, karakterébenfellelhetők-e olyan sajátosságok, amelyek a nemzetközipolitikatudomány számára is új, relevánsfelismeréshez vezethetnek?Kiinduló tézisem az, hogy amíg a régi és az új demokráciák pártrendszerei a formációk alapján nagyjából megegyeznek, addig a motivációk szintjén markáns különbségek mutatkoznak. Ebben a szemléleti keretben, a formációk és a motivációk szembeállíthatóságában, ellentétében igyekszem megragadni a magyar pártrendszer sajátos vonásait.E tekintetben három témát tartok fontosnak kiemelni: a történelmi diszkontinuitás tényét, a pártok és a választópolgárok közötti viszonyt és végül a pártok világában tetten érhető bizalomhiányt.