Fényképíró asszonyok

Az Enciklopédia Kiadó elsősorban művészeti könyvekkel foglalkozik. Néhány napja került a boltokba Kortárs művészeti lexikonunk második kötete. Páratlan vállalkozás ez, Magyarországon kortárs művészeti lexikont eddig nem adtak ki, több száz színes fényképpel illusztrált kötetet végképp nem. De a nemzetközi könyvbirodalomban sem gyakran. Számomra is meglepő volt, amikor a frankfurti könyvvásáron szétnézve azt tapasztaltam, hogy más nemzeteknél gyakorlatilag nincs kortárs művészeket ismertető lexikon. Vannak szakkönyvek, csodálatos albumok, általános, fénykép nélküli lexikonok, de kifejezetten nemzeti, a művészetek minden ágára kiterjedő lexikont nem találtam – meséli Almási Éva, a kiadó vezetője. – Ma már én is tudom, mi az oka. Nemcsak a hatalmas munka – több mint 150 szerzővel dolgozunk –, hanem a mérhetetlen pénz is. A lexikon írásába gyakorlatilag minden jelentősebb művészettörténészt és kritikust bevontunk, sikeresen megpályáztunk több támogatást. Hálásak voltunk, amikor két nagyon komoly összeget kaptunk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától – a millenniumi pályázatok révén – és a Felsőoktatási Pályázatok Irodájától. Nem volt könnyű a teljes stábot – a szerzőket, a korrektorokat, a fotósokat – kézben tartani, de sikerült. Sőt, a munkával olyan jól haladtunk, hogy részben elkészült lexikonunk harmadik kötete is – folytatja a kiadó és felelős szerkesztő, aki Fritz Péter főszerkesztővel karöltve hihetetlen akarattal gyűjtötte és szerkesztette a lexikon anyagát.A kortárs ez esetben azt jelenti, hogy minden olyan művész bekerült a lexikonba, akinek a második világháború után volt jelentős önálló kiállítása, melyről (legtöbb esetben) katalógus is született. Áttekintik a köztéri alkotásokat is. Máshol elérhetetlen információkat közölnek egy-egy alkotóművész életútjának pontos feldolgozásával. A mintegy hatezer szócikkből felépülő lexikonkötetek közel 800-800 oldalt tettek volna ki, de a második kötet tartalma máris egynegyedével több lett, mint az első. A sorozatot számos fotóval kiegészítve a későbbiekben CD-ROM formájában is meg szeretnék jelentetni.Művészeti irányultságuk mellett belefogtak egy sorozatba, melynek lényege, hogy sajátos útikönyveket állítanak össze egy-egy külföldi városról és az ott fellelhető magyar vonatkozású műemlékekről és nevezetességekről.– Sokan tudnak egyet s mást egy-egy világváros magyar vonatkozású emlékhelyeiről, de esetleg nem tudják pontosan, mit hol keressenek. Az általános útikönyvek ezekről nem, vagy csak részben tesznek említést. A Magyarok nyomdokán olyan kultúrtörténeti kalauz, mely magyar turisták részére készül. Fő célunk: a használhatóság! Elsőként egy Krakkó kötetet jelentetünk meg, mivel 2000-ben ez a hely a világ kulturális fővárosa. A következő évben jönnek ki majd a római és a londoni kötetek, valamint helyet kap egy Párizs kötet, hiszen a magyar kultúra évét jövőre Franciaországban fogják megrendezni. Őket követnék Bécs-, Prága-, Athén- és Hollandia-kalauzaink – magyarázza Almási Éva. „Krakkó ezeréves története számtalan szállal kötődik Magyarországhoz, sokkal többel, mint azt a hagyományos lengyel–magyar barátság szokásos sztereotípiái alapján gondolnánk (Hedvig–Báthory–Bem). Krakkó szerencsés városnak is mondhatja magát, mert a XVII. és XVIII. század háborúságai óta legfeljebb csak a város kiépítése okozott rombolást, a második világháborút pedig egyetlen puskalövés nélkül átvészelte. Ezért számos európai nagyvárossal szemben sokszor még állnak azok az épületek, melyeknek egykor magyar vonatkozása volt” – írja a Krakkó-útikalauzról összefoglalóan a szerző, dr. Petneki Áron. Mire kell figyelnünk Krakkóban? Nagy Lajos és Báthory István koronázásának helye, a Wawel éppúgy áll, mint a waweli székesegyház, benne Hedvig királynő és Báthory István sírjával. A város környéki magyar nevezetességek közül elég utalni az orawkai fatemplomra, amely a magyar szentek máig fennmaradt legnagyobb XVII. századi panteonja. Krakkóhoz hasonlóan Európa számos nagyvárosa bővelkedik a magyar emlékhelyekben, s a kiadó reméli, hogy a következő évszázad embere még kíváncsi lesz történelmi múltjára, még ha külföldön van is.