Feszített ütemű sztrádaprogram

A Helsinkiben tartott összeurópai közlekedési konferencián 1997-ben meghatározták a kontinensen keresztülhaladó közlekedési folyosókat, ami természetesen hazánkat is érinti, egyben új feladatokat jelent. Magyarország területén a tíz páneurópai közlekedési folyosóból a IV., az V. és a VII. – a Duna – halad keresztül. Ezért a kormány által elfogadott tízéves fejlesztési programban meghatározták, hogy a négyes és az ötös folyosó vonalán a meglévő autópályákon és autóutakon kívül 710 kilométer gyorsforgalmi utat kell létrehozni.Az 1999. május 26-i kormányhatározat rendelkezik arról, hogy a helsinki folyosók magyarországi szakaszai mellett tíz éven belül meg kell építeni az M30-as és M35-ös gyorsforgalmi utakat, valamint Szekszárdnál és Dunaújvárosnál egy-egy Duna-hidat. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével a Nemzeti Autópálya Rt.-t bízták meg.Már elkezdődött az M3-as autópálya további szakaszának építése Polgárig, az M30-as Miskolcig és az M3-hoz kapcsolódó M35-ös gyorsforgalmi út fejlesztése Debrecenig. Megépítik a Polgár–Nyíregyháza és az országhatár közötti gyorsforgalmi utat is, bár ez lehet, hogy csak 2008 után valósul meg. Az M5-ös autópályát Röszkéig, az M43-as utat a román határig építik meg. A tervek szerint az M7-esen néhány éven belül Letenye térségében átléphetjük a horvát határt, és megépül az M70-es szlovéniai ága is.Az V/C folyosót képezi majd az M6-os gyorsforgalmi út, amelyet 2008-ig építenek meg Dunaújvárosig. Innen Szekszárdon és Mohácson keresztül halad majd a gyorsforgalmi út a horvát határig, az építkezéshez előreláthatólag 2008 után kezdenek hozzá. Az M6-os gyorsforgalmi úttal teremt kapcsolatot a dunaújvárosi és a szekszárdi Duna-híd. A magyarországi gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének első három évében – 2002. november 30-i határidővel – adják át az M3-as autópálya Füzesabony–Polgár, valamint az M30-as Emőd– Miskolc közötti szakaszát, felújítják az M7-est, illetve megépítik a Balatonaliga–Zamárdi közötti jobb pályát. Az említett autópályákon kívül a szekszárdi Duna-hidat és a hídra vezető mintegy 20 kilométernyi autóutat is 2002 novemberéig kell megépítenie a Nemzeti Autópálya Rt.-nek.Az NA Rt. 1999. szeptember 13-án alakult százmillió forintos alaptőkével: kezdetben a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. volt a társaság 99 százalékos tulajdonosa, a részvények egy százalékát a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium birtokolta. A kormány az úthálózat kiépítéséhez szükséges források előteremtésével az MFB Rt.-t bízta meg. Az első három évben elvégzendő útépítésekhez mintegy 270 milliárd forint szükséges, amelyet három forrásból teremtenek elő. Az MFB alaptőkéjét az ÁPV Rt. két lépcsőben 32 milliárd forinttal emeli meg ebben az évben. Az első, 18 milliárdos tőkeemelés már megtörtént. Az autópálya-építés ütemezésének megfelelően később további tőkeemelés is lehetséges. A tervek szerint a beruházáshoz a hazai bankok nyújtanak hiteleket, emellett autópálya-kötvényeket bocsátanának ki.Az NA Rt. alaptőkéjét először ötmilliárd forintra emelte az MFB, második lépcsőben pedig további 9,99 milliárd forinttal növelte, így a közlekedési tárca birtokában egy aranyrészvény maradt. Ezzel az autópálya-fejlesztések kezdeti szakaszában az NA Rt.-nek összesen 14,99 milliárd forintja volt. A kormány meghatározta, hogy az útépítéseket a hazai kis- és középvállalkozások bevonásával kell megvalósítani, mégpedig legalább öt százalékkal olcsóbban, mint az eddigieket. Az M3-as autópálya kivitelezői szerződését az NA Rt. már úgy kötötte meg, hogy a kilométerenkénti költség alacsonyabb legyen, mint például az M5-ös vagy az M1-es esetében, és megfelelő munkához jussanak a hazai kis- és középvállalkozók. Az M3-as és az M30-as autópályát építő Vegyépszer–Betonút konzorcium 69,5 milliárd forintért vállalta el az összesen 67 kilométer autópálya megépítését. Ez kilométerenként alig haladja meg az egymilliárd forintot. A konzorcium az építkezések befejezéséig mintegy 400 alvállalkozói szerződést köt.Az M3-as autópálya mellett a szekszárdi Duna-híd és a hozzá vezető 20 kilométeres autóút beruházása is folyamatban van. A Vegyépszer–Ganz acélszerkezet-konzorcium 14 milliárd forintért vállalta a Duna-híd megépítését, amelynek – az úttal együtt – 2002 novemberéig kell elkészülnie, akárcsak az M7-es felújításának, illetve továbbépítésének. Először az M7-es egyik pályáját korszerűsítik, ezért az NA Rt. vezetői a zavartalan forgalomért úgy határoztak: az ellenkező oldalon, a Budapest felé vezető pályán építenek egy kiegészítő sávot, ahová a forgalmat terelik. Ezzel egy időben halad majd a Balatonaliga–Zamárdi között hiányzó pályatest megépítése. Ezekre a munkálatokra a kivitelezői szerződést még ebben az évben megköti az NA Rt. Az M7-es továbbépítését a november 7-i kormányhatározat szerint még a jövő évben meg kell kezdeni. Az NA Rt. elképzelései szerint – a forgalom nagyságát figyelembe véve – egyszerre három irányból kezdik majd építeni az M7-est: a Balaton déli partján, illetve a szlovén és a horvát határtól. A határtól kezdődő építkezéseket az is indokolja, hogy Horvátországban és Szlovéniában is hamarosan eléri az autópálya Magyarországot.Az eredeti elképzelésekhez képest az NA Rt.-nek többletfeladatot jelent, hogy jövőre meg kell kezdeni az M0-s autóút jelenlegi szakaszának bővítését kétszer három sávosra. Jövőre hozzá kell kezdeni az M0-s továbbépítéséhez a 31. számú főút irányába, és tervbe vették az M5-ös autópálya folytatását is a határ felé. Ezeknél az építkezéseknél ugyanazoknak a feltételeknek kell eleget tenni, mint az M3-asnál, de az M0-s autóút, illetve autópálya bővítése a sűrű átmenetek miatt több pénzbe kerül majd.A Nemzeti Autópálya Rt. nemcsak az egységes fejlesztési koncepcióért felel, hanem a szintén egységes díjszabási rendszerért és a gyorsforgalmi úthálózat fenntartásáért is. Az NA Rt. a korábbi három autópálya-társaságból – ÉKM Autópálya Rt., Nyugat-magyarországi Autópálya Rt., Állami Autópálya Rt. – hozta létre az Állami Autópálya-kezelő Rt.-t. A társaság – amelynek vagyonkezelési joga az NA Rt.-nél van – foglalkozik az M1-es, M3-as, M7-es autópályák és az M0-s autóút kezelésével, fenntartásával és üzemeltetésével, a díjszedés biztosításával és a gyorsforgalmi úthálózat melletti területek hasznosításával. Az M7-es és az M0-s autóút felújítása mellett az autópálya-kezelő jövőre lát hozzá az M1-es autópálya rendbehozatalához is. Az egységes díjpolitikának megfelelően 2002. január 2-tól válik fizetőssé az M7-es Budapest–Zamárdi közötti szakasza. Az M0-s autóúton, később autópályán azonban nem vezetik be a díjfizetési rendszert.