Játék a számokkal

Vannak a könyvespolcoknak olyan részei, amelyek különös becsben állnak tulajdonosaik számára. Ide kerülhetnek például a legkedvesebb írók alkotásai, aztán azok a szerzők, akik naponta adhatnának tanácsot, vagy azok, akiknek az ajánlásait, szép szavait őrizzük. Esetleg az általuk megválasztott „év könyve”. Erre a kitüntetésre pályázik a hasznosság okán A világ országai című kézikönyv, amelyet ha kézbe veszünk, nem tudjuk letenni.Hogy mi a más, a több, az új benne régebbi testvéreihez képest? A századforduló küszöbén mindenekelőtt a lehető legpontosabb adatok. Itt nem számmisztikáról, a számok titkairól van szó, hanem a valóság „belövéséről”. Ugyanakkor igenis van abban valami misztikus, hogy például melyek a világ legnagyobb sivatagjai, leghosszabb folyói (a Duna a sorban a 31.) és így tovább. Merthogy összehasonlításul – ahol értelme van – ott a magyar adat is. A gazdaságot feltérképező számok elgondolkoztató képet adnak. Az egyik címszó: atomerőművek. Az USA-ban 108 van, hazánkban négy. Vagy: felvonultatja a könyv – ágazatokra bontva – a világ vezető vállalkozásait. Tudtuk, hogy az üdítőiparban a Pepsico vezet, és a Coca-Cola „csak” a második? (Mindkettő amerikai.) A hírközlésben a japán Nippon Tel. and Tel. áll az élen két amerikai nagyvállalat előtt. És a várható élettartam is Japánban a legmagasabb.Ebben a pillanatban már benne vagyunk a számok sokaságában, és hamarosan Verne léghajójával is felszállunk, és ott landolunk, ahol akarunk. A könyv méretei, kezelhetősége, földrészek szerinti „színjátéka”, a zászlók felvonultatása és nem utolsósorban az ára csábít – és elcsábíthat.(A világ országai. TOP-O-GRÁF Térképészeti Iroda, Budapest, 2000. Ára: 2480 forint)