Az emlékezés jegyében fogantak Károlyi Amy új versei. Ez így persze szimpla állítás, hisz – több-kevesebb joggal – minden költészetről elmondható. Károlyi Amy esetében viszont tán kétszeresen is igaz, hiszen férje, Weöres Sándor halála után versei vezérmotívumává vált „Orpheusz” emlékének felidézése. Talán a kötet címében (Látkép visszafele) is megbúvik némi utalás az Orpheusz–Eurüdiké motívumra, amelyet a legérvényesebb szavakkal Rilke írt versbe nevezetes és többek által is megmagyarított opusában.„Múlnak húsvétok, karácsonyok, / elmúlnak, aztán visszatérnek. / Ezt mondtad, azt mondtad, / behamuzzák szavad az évek. / Szavaknál hívebbek a tárgyak. / Belsejükben élet rekedt. / Meglátom árva kalapod. / Sötét jelétől visszarettenek” – írja a Kalap című rövid (egészében idézett) versében, amelyben a mindennapi tárgy az élet és az elmúlás szorongató jelképévé válik. És Károlyi Amy áttételesen minden versében Weöres emlékét idézi. A másik Sándor című verse is jó példa erre, már a címével is, hisz e műben Petőfit állítja középpontba, de a költőt „másik Sándornak” mondja. Ugyanígy a Léthelyzet című, prózát és ritmikus beszédet elegyítő darab, amely W. S. „amidazophen-érzékenységéről” mond el egy szorongató esetet: hogyan múlott a poéta élete a véletlenen, „egy injekcióstű hegyén”, azé a nagy költőé, aki packázni mert a hatalmasságokkal, és hetykén vágta oda a sanda kérdésre (Fejlődik-e a költészete?): Fejlődik, de nem a díjazhatóság irányába...Kodály Zoltán, Weöresék mentora és két másik atyamesterük, Pável Ágoston és Fülep Lajos is feltűnik a könyv lapjain. Kodályról tudni kell, hogy (Babits és Kosztolányi mellett) ő fedezte fel a még gyermek Weöres Sándor egyedülálló tehetségét, s később, az ötvenes évek embert próbáló viharaiban is segítette. Weöresék mesélték annak idején, milyen jó szolgálatokat tett nekik Kodály, aki egyrészt fordítói és szövegírói munkákkal látta el őket, másrészt „nagy fekete autójával” olykor megállt a házuk előtt, s ez némi védettséget adott nekik, hisz akkoriban ilyen autókkal csak politikai hatalmasságok közlekedhettek. Elmondja Károlyi Amy a nagy muzsikusról azt is, hogy (Orpheuszként) agresszív természetű kutyájukat is pillanatok alatt megszelídítette.„Az ébrenlét visszahozza álmod, / álmod visszahozza ébrenléted, / az utat visszafele megtalálod. / De tanácstalan ébred, aki ébred” – írja a négysoros Éber álom című darabban. A vers pontos látlelet: egyszerre a mindenkori költői inspiráció természetét és az emlékező lélek és szellem világában elfoglalt helyzetét mondja ki. Azt a köztes állapotot, amelyben összemosódik emlék és jelen, s a valóság meg a teremtő álom egymás visszfényében áll. És ebben a félhomályos közegben megmozdulnak az emlékből elevenné támadó régiek. Weöres, Kodály, Fülep és mindazok, akik körülöttük csetlettek-botlottak valaha.(Károlyi Amy: Látkép visszafele. Orpheusz Kiadó, Budapest, 2000. Ára: 1350 forint)
A Pentagonnál emlékezett Trump
