Kemény reagálás az üzletrésztervezetre

A törvénytervezet kormány előtti megjelenése eltereli a figyelmet a teljes mezőgazdasági csődről, és a külső üzletrész-tulajdonosokat helyezi előtérbe, akiket az FKGP talált ki úgy, hogy a tulajdonhoz rendelkezési jogot nem biztosított – fejtette ki Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) az elnöke a rövidesen a parlament elé kerülő szövetkezeti üzletrésztörvény tervezetéről.– A MOSZ felmérései szerint nyolcszáz szövetkezetet érint a törvénytervezet, amelyek vagyona 140, hitelállománya 120-130, külső kötelezettsége 35-40 milliárd forintra tehető. A bankok a szövetkezetek nyolcvan százalékánál újravizsgálják a hiteleket, és elsőként érvényesítik bejegyzett jogaikat – mondta az elnök, hozzátéve: ezzel a lépéssel a szövetkezetek hetven-nyolcvan százaléka végelszámolásra kerül, és akkor a külső üzletrész-tulajdonosok nem kapnak semmit.Nagy Tamás elmondta, hogy a kérdésben a köztársasági elnökhöz fordulnak, hogy éljen az előzetes normakontrollal. Ha a köztársasági elnök érvényesíti ezt a jogát, akkor relatíve megszűnik a probléma. A törvénytervezet várható hatása Nagy Tamás szerint véget vet az antiinflációs politikának és a gazdasági növekedésnek, mert eltűnnek a termelési alapok, azt követően emelkednek az élelmiszerárak, amelyek aztán a világpiaci árakhoz igazodnak.Ezzel szemben Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úgy gondolja, hogy a kidolgozott törvényjavaslat áttörést jelent a külső üzletrészesek helyzetének rendezésében. A javaslat a külső üzletrész-tulajdonosokat három csoportba sorolja – jelezte a miniszter.Az elsőbe azok tartoznak, akik eddig rendelkeztek üzletrésszel, de beleszólásuk nem lehetett azok sorsába. Az ide sorolt emberek üzletrészét 2001. július 1-jéig a szövetkezeteknek százszázalékos névértéken kell kifizetniük, ha ez nem történik meg, akkor az állam teljesíti a szövetkezet helyett.A második csoportba azok tartoznak, akik belső üzletrészesből váltak valamilyen ok miatt külső üzletrészessé. Ők az üzletrészüket ugyancsak százszázalékos áron megkapják 2002. július 1-jei határidővel, mert ez esetben az állam anyagi okokból nem vállalhatja magára az ő üzletrészeik kifizetését, mivel az alanyi joghoz képest elmozdulás történt. Torgyán József jelezte, hogy ennek a csoportnak megnyugtató biztosítékot adnak, hogy pénzükhöz jussanak.A harmadik csoportba azok tartoznak, akik adták-vették az üzletrészeket, és eddig nem volt lehetőség helyzetük rendezésére – most ők is segítséget kapnak. Amíg helyzetük nem rendeződik, addig részt vehetnek a szövetkezetek döntéshozatali mechanizmusaiban, amelyből eddig ki voltak rekesztve. Az új szövetkezeti törvény ötéves határidőt szab e kérdések tisztázására – tájékoztatott a miniszter.