A kutyaszaporítás azonnali korlátozására és a törzskönyvezés szigorítására kérték állatvédők Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert. Szerintük az anyagi célú, korlátlan és ellenőrizetlen tenyésztés következménye egyre több ideggyenge eb, aminek a kutyatámadásokban is szerepe lehet. Ausztriából és Olaszországból egyébként jelezték: a köztereken egyre több magyar törzskönyvű kutyát árulnak, s közöttük ideggyenge egyedeket találtak.Torgyán Józsefhez fordult a MÚOSZ állatvédelmi szakosztálya az utóbbi hetek kutyatámadásai kapcsán, s felhívta a figyelmet arra, hogy a kutyapopuláció mára kezelhetetlen méreteket öltött. Az állatotthonok megteltek, egyre több a kóbor eb. Hazánkban jelenleg 2,5 millió kutya él, s ha a szaporítás intenzitása nem változik, akkor számuk jövőre három-, 2001-ben négymillióra nőhet. Kovács Violetta szakosztályelnök elmondta: a helyzetet súlyosbítja, hogy a tenyészállatok tartását senki nem ellenőrzi, pedig ezt az állatvédelmi törvény előírja. Az állatvédők szerint nem az élő kutyák elpusztításával kell a szaporulatot visszaszorítani. Inkább meghatároznák, hogy a szuka csak bizonyos időközönként, például a harmadik tüzelésnél legyen pároztatható. Ha a „tiltott idő” alatt ellenének, úgy az utódokat nem törzskönyveznék. Javasolják továbbá a törzskönyvek kiadásának szigorítását és árának emelését, amely szintén csökkentené a kutyák számát.Juhász László, a Magyar Kinológiai Szövetség elnöke is egyetért a törzskönyvezés szigorításával. Mint mondta: jól mutatja a kaotikus helyzetet, hogy tavaly hazánkban 96 ezer törzskönyvet adtak ki, míg Ausztriában tízezret. Hozzátette: Magyarországon jelenleg bármelyik kutya kaphat törzskönyvet, ha a szülei törzskönyvezettek. Akkor sincs gond, ha a szülők nem vettek részt minősítő vizsgán vagy kiállításon – ahol legalább a szembetűnő egészségkárosodás kiszűrhető –, a kölyök akkor is megkapja a törzskönyvet, igaz, drágábban és felülbélyegezve. Ezt a kis jelzést azonban külföldön nem veszik észre, ott ugyanis ilyen nem létezik. Elmondta: a földművelésügyi tárca rendelete szerint a törzskönyvezés területén jelenleg egyeduralkodó Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületétől ezt a feladatot a kutyafajtát képviselő kisebb egyesületek vennék át, amelyek képesek a tenyészállatok tartását és a megszületett egyedeket ellenőrizni. Ez azonban technikai okok miatt ez idáig nem valósult meg. Megjegyezte: az elképzelések szerint megszűnne a felülbélyegzett törzskönyv, azok az egyedek, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak, csak regisztrációs lapot kapnának. Így lehetne a minőségre ösztönözni a tenyésztőket.Kovács Violetta a korlátlan szaporítás okának az anyagi haszonszerzést tartja. A közkedvelt fajtájú kölyköknek magas az áruk, főleg külföldön. A kutyabiznisz több milliárd forintot jelent évente az ebből élőknek – véli. A megnövekedett külföldi eladásra utal szerinte az is, hogy Ausztriából és Olaszországból több állatvédő szervezet jelezte, hogy köztereken egyre gyakrabban árulnak magyar törzskönyvű kutyát, ezek között több ideggyengét találtak.Az állatvédők súlyos gondnak tartják azt is, hogy a szabálysértő tenyésztőket – akik például génhibás egyedeket pároztatnak – szinte semmilyen szankció nem terheli, míg az EU valamennyi országában azonnal kizárják őket a tenyésztők köréből.
Újabb részletek derültek ki a debreceni halálos munkahelyi balesetről