Ki az igazi rokon?

Vörösmarty névvel élni több mint érdekesség – vallják a költő ma élő legközelebbi rokonai. A családról az első írásos emlék az a nemesi levél, amelyet Vörösmarty János kapott 1638-ban III. Ferdinánd királytól hű szolgálataiért. A költő rokonsága férfiágon kihalni látszik, de a leányok talán továbbviszik a nevet.Vörösmarty Géza szerint, aki Őseim nyomában című könyvében foglalta össze kutatásai eredményét, a család a dél-baranyai Vörösmart, más néven Zmajevác településről származik. A nemességszerző ős, János birtokot nem kapott az oklevél és címer mellé, így a família soha nem volt vagyonos, bérelt birtokon gazdálkodtak az ősök. János az okiratok szerint 1638-ban már a Veszprém melletti Kádártán élt. Fiának, Andrásnak öt gyermeke lett a Vörösmarty család öt ágának – zalai, veszprémi, székesfehérvári, Tolna-Fejér megyei és pátkai ág – alapító őse. Közülük Gergely az 1600-as években telepedett le Székesfehérvárott. Az ő leszármazottja, pontosabban ükunokája Mihály, meséli Vörösmarty Dénes, aki az utóbbi években merült el a családfa tanulmányozásában és kutatásában. Így kideríthető az is, hogy az eredeti címeres levélben a családnév h nélkül szerepel, de a nemesi bizonyítványokban sokszor h-val találjuk. Az egyházi levelekben is gyakran helytelenül maradt fenn, hol Vörösnek, hol meg Vörös-Marty-nak írták.Már csak azért is foglalkoztatják az ősök Vörösmarty Dénest, mert, mint mondja, szerencsére nagyon sok Vörösmarty él, de a családfa megmutatja, kik a legközelebbi leszármazottak. Önjelöltek mindig szép számmal akadtak. Volt, aki egyenesen a költőtől származtatta magát, és olyan is, aki Mihály nem létező testvérét nevezte meg ősének. Ők tehát minden valószínűség szerint tévedésben vannak a származásukat illetően. A családi iratok elvesztek, így a hamis emlékezetre hagyatkoznak csupán, véli Vörösmarty Dénes és ikertestvére, Ildikó, akik nem a költőt, hanem annak Pál nevű testvérét vallják közvetlen felmenőjüknek.A családfa tanúsága szerint Vörösmarty Mihálynak nyolc testvére volt, négy fiú és három leány. Mihály volt a legidősebb, hozzá korban és lélekben is János öccse állt a legközelebb. A szabadságharc után is nála rejtőzött el Újszászon. Jánosnak két fia volt, ám mindketten fiú utód nélkül haltak meg. Itt tehát megszakadt a férfiág.Köztudott, hogy a költőt Csajághy Laura öt gyermekkel ajándékozta meg. Közülük kettő: a kis Mihály háromévesen, Irma nyolc hónapos korában halt meg. Erzsébet harminckét évesen hunyt el. Gyermekeit, ha voltak egyáltalán – mivel a Vörösmarty nevet nem vitték tovább –, a családtörténet nem tartja számon. Béla, a legidősebb fiú magasra jutott, a kúria másodelnöke és igazságügyi minisztériumi államtitkár lett. A nagy nevű jogászt képviselőnek is megválasztották. Ilona Széll Kálmán miniszterelnök felesége lett, akitől egy leánya született.Az egyetlen, máig érő férfiág Páltól, Mihály kisebbik öccsétől származtatja magát, akinek öt gyermeke volt. Vörösmarty Dénesnek és Ildikónak, valamint a közelmúltban elhunyt bátyjuknak, Zoltánnak ő volt a dédapja. Innen ered tehát a szoros rokonság és a név, amelyre – mint mondják – mindig büszkék voltak. Horváth Ferencné Vörösmarty Ildikót, aki magyartanár lett, a tanítványai is mindig megcsodálták, mint a költő rokonát és nevének viselőjét.Vagyon sosem volt, azt a néhány tárgyat, családi ereklyét, ami megmaradt, 1944-ben az oroszok elől menekülő család Gyöngyösön hagyta, és amikor a Csallóközből visszatért, kirabolva találta a házat. Az eredeti születési dokumentumok azonban a dédapától kezdődően megmaradtak. Mihálytól persze nem is nagyon lett volna mit örökölni. A családi relikviák útja viszont követhető. A kutatások szerint a nemesi címeres levél a költő fiának, Vörösmarty Bélának az őrizetében maradt. Mivel Béla nőtlen volt, az eredeti példány később Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona leányához került, aki azt a birtokában lévő összes Vörösmarty-relikviával együtt felajánlotta az Akadémiának azzal az óhajjal, hogy létesítsenek emlékszobát a költő tiszteletére. Az emlékszoba el is készült, ám 1945 után megszüntették. Azóta sem rendezték be újra. Vörösmarty Dénes úgy tudja, hogy a berendezés egy része a kápolnásnyéki múzeumba került, az iratokat pedig az MTA őrzi. A kétszázadik születésnap talán elegendő indok lehetne, véli az utód, hogy az emlékszobát visszaállítsák, hiszen a költő a nyelvtudományi osztály rendes tagja volt.A családtagok, az utódok közül senki nem örökölte a költői tehetséget, legfeljebb írogató ember került ki közülük. Bár Ildikó azért úgy gondolja, az irodalom iránti vonzalmához hozzájárult a Vörösmarty név. Dénes és Ildikó édesapja királyi járásbíró volt, kivételes képességeinek és tisztességének köszönhetően később is járásbírósági elnök maradhatott. Még akkor sem fogadta el a hízott libát, emlékeznek a gyerekek, amikor éhezett a család. Dénes mérnök lett, huszonöt évet töltött el az árvízvédelemben. Bátyjuk, Zoltán a visontai hőerőműben dolgozott. Mindhármuknak leánygyermekei vannak.Ha hagyatékot nem őriz is a család, mégis van valami, amit Vörösmarty-jegyként lehetne feljegyezni. Amint ez nagyapjuk fényképén is látszik, öröklődő vonás náluk a költőre is jellemző magas homlok és mélyen ülő szem. A neves ős ismertetőjegyei, aki a család történetének kutatására ösztönözte a leszármazottakat. Dénes és Ildikó arról beszéltek, hogy gyermekkorukban otthon nem sok szó esett a rokonságról, a származásról, legfeljebb a fontosabb családi eseményekről érkezett értesítő. A családfa újabb hajtásainak felkutatása azonban összehozta a rokonságot. Közelebb kerültek egymáshoz, gyakrabban is keresik egymást. És büszkék híres rokonukra.