Korok – istenek

Bali szigetéhez érkeztünk: az indonéz, maláj és délkelet-ázsiai népek ősi istenei vonulnak fel előttünk. Bali szigetén a Csaturjóga című népszerű vallási műben leírt változat szerint kezdetben a semmi volt, nem volt sem föld, sem ég. Antaboga, a világkígyó meditációval megalkotta Vedavang teknősbékát, amelyen két kígyó feküdt. Ezek összefonódva képezték a világ alapját, amelyen domború kőfedél nyugszik. E fekete kő alatt nincs Nap, Hold, éj, ez az alsó világ, ahol Batara Kala és női megfelelője, Szeteszujjara uralkodik, s ahol a nagy óriáskígyó, Baszuki él.Batara Kala Siva isten földre hullott spermájából lett óriás, pusztító démon: ő teremtette a fényt és a mindenható földanyát. Ibu Pertivi a föld termékeny, éltető erőinek istennője. Az istenek a többrétegű égben kormányoznak. A föld és a hegyek szikkadt sárból lettek. A világmindenség központjában a Gunung Anung világhegy áll, amely mintegy összeköti a föld alatti és az égi világot, s az istenek lakhelyéül szolgál. Bali jellemzője a szörnyalakok, démonok erősen népes köre. A két szörny: Rangda és Barong harcát misztériumjátékokon mutatják be, a bali hitvilág szereplői felbukkannak a régi és a kortárs bali festészetben, szobrászatban és a vajang színház bábfiguráiban.Színes képet mutat az Indonéziában, Malajziában, a Fülöp-szigeteken, Szingapúrban, Borneó és Timor szigetén élő malájok hitvilága. A keleti térség sajátossága, hogy ott a világ s az ember teremtését szent házasság eredményének képzelik el, amelyet az ég vagy a Nap köt a Földdel. Az ég addig fekszik a Földön, míg az meg nem szüli az élő természet jelenségeit, s olykor az első emberpárt is. Később aztán az ég s a Föld közé szorult emberek vagy fák fölemelik az eget, s ezzel megkapja külső formáját a mai világ.A térség nyugati lakossága és Malajzia népeinek nagy része elveszítette eredeti mitológiáját a világvallások felvételekor. A hinduizmus és buddhizmus az I. évezredben, az iszlám a XIV–XV. században, a kereszténység a XIX–XX. században terjedt el. Kutatók azonban lejegyeztek számos elképzelést. Celebeszen a dajákok körében például a régi hagyomány szerint Lumimuut, az önmagát kőből létrehozó istennő a széltől termékenyül meg, majd vérfertőző házasságot köt a tűzzel, saját ősével. E házasságból valók az istenek s az emberek ősei.Kína nagy területein szétszórtan él a miao-jao népcsoport, amelynek teremtésről szóló legendája szerint a föld és a vizek egykor együtt voltak, és sötétség borított mindent. A legfőbb szellem választotta szét a szárazföldet és a vizeket, és ezüstoszlopával alátámasztotta az eget, megteremtette az égitesteket. Ezután agyagból megformálta az emberi testet, megalkotta az állatokat és növényeket. Özönvízről ők is tudnak: az emberek a szűkössé vált földről létrán az égbe próbáltak jutni, ám az ég ura villámával sújtotta a felérőket.A vietnami lakosság nagy részét alkotó viet nép nagy múlttal és fejlett államisággal rendelkezik: írásbeli kultúrájának sok évszázados hagyományai vannak. Buddhista, taoista tanításokkal keveredtek mítoszaik, amelyeknek központi alakja az eget alátámasztó szellem, aki rendet teremtett az őskáoszban, egy kőoszloppal elválasztotta az eget a földtől. Népdalok szólnak szellemekről, akik a csillagokat számba veszik, akik a fákat ültetik, akik a hegyeket kiemelik.Az egykor Angkort is felépítő mon-khmerek fenséges templomokat, ereklye-sztúpákat, pagodákat, kolostorokat emeltek.A thai népek elképzelése szerint a legősibb mitikus elem a tök, amelyből az ember és minden lény előjött az özönvíz után. Ugyanakkor számtalan szellem népesíti be a földet, a csillagokat és a távolabbi világokat. Itt minden földi szellemnek saját tevékenységi köre van. Az emberben lelkek – huonok – élnek, amelyek a szülőktől származnak, a testrészekben lakoznak, de lehet huonja a nevetésnek, bánatnak, sőt a készségeknek is.Mintha felfedezték volna a géneket!