Megegyezés született Nizzában

Maratoni hosszúságúra nyúlt tárgyalások után hétfőre virradóra az EU nizzai csúcsértekezletén megszületett a megállapodás az intézményi reformokról, és a tagországok elfogadták a nizzai szerződést. Az EU eddigi leghosszabb csúcsértekezletének finisében az állam- és kormányfők rövid megszakításokkal csaknem tizenkét órán át tárgyaltak, mielőtt megállapodásra jutottak a szerződésről.A politikailag legkényesebb és legtöbb vitát kiváltó területen, a tagországokra jutó szavazati súlyok újraosztásában csak kisebb módosításokat hajtottak végre az elnökség legutóbb előterjesztett kompromisszumos javaslatán. Fennmaradt a szavazategyenlőség a négy legnagyobb tagállam – Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország – között, amelyek 29 szavazattal rendelkeznek majd a miniszteri tanácsban. A három másik fő reformterületen – a bizottság létszámát és összetételét, a minősített szavazattöbbséggel hozandó döntések körének kiterjesztését, valamint a megerősített együttműködést illetően – a csúcsértekezleten előzőleg kibontakozott kompromisszumoknak megfelelő megállapodások születtek.Az Európai Bizottságban minden tagállamnak – az újonnan csatlakozóknak is – egy tagja lesz mindaddig, amíg a tagállamok száma el nem éri a huszonhetet. Ekkor – később meghatározandó mértékben – csökkenteni fogják a testület létszámát, egyidejűleg a tagországok teljes egyenjogúságán alapuló rotációs rendszert vezetnek be. A bizottság elnökét, akit a kormányok jelenleg konszenzus alapján jelölnek ki, minősített szavazattöbbséggel választani fogják, hatásköreit pedig megerősítik.A nizzai szerződés értelmében 35 területen térnek át az egyhangú helyett a minősített szavazattöbbséggel történő döntéshozatalra. Az ebből a szempontból a legnagyobb gondot jelentő öt kérdésben azonban csak részleges eredményt könyvelhetnek el a tizenötök. Alapvetően Nagy-Britannia ellenállása miatt nem sikerült megállapodásra jutniuk az adózás és a szociálpolitika egyes részterületein történő áttérésről. Franciaország elérte, hogy a közös külkereskedelmi politikában csak részlegesen valósuljon meg az áttérés, a menekült- és bevándorlási ügyekben pedig magának a közösségi szinten érvényesítendő politikának az elfogadásához lesz majd szükség egyhangú szavazásra.Megállapodás született arról, hogy az úgynevezett megerősített együttműködés mechanizmusa alkalmazható lesz az unió mindhárom pillérében, tehát a gazdasági területek mellett a második pillért alkotó közös kül- és biztonságpolitikában, valamint a harmadik pilléres bel- és igazságügyben. Ismét csak Nagy-Britannia vétója miatt ez azonban katonai területekre nem terjedhet ki. A nizzai szerződés elfogadásával egyúttal lezárult a reformok előkészítésére idén februárban összehívott kormányközi konferencia is, amelyen a tagországok képviselői összesen több mint 300 órán át tárgyaltak a bővítési folyamat alapvető feltételének tekintett intézményi megújulásról.