„Megértem, s mélyen átérzem”

Kivételes az a nemzedék, amelynek megadatik, hogy a történelemtagoló évezredek egyikéből a másikába léphet át, s az ezredfordulón egyszerre tekinthet vissza, hogy mérleget készítsen az elmúlt évezredről és előre, hogy felkészüljön a jövő évezredre.A keresztény időszámítás történetében a magyarság két nemzedékének adatott meg ez: az egyik Szent István nemzedéke, a másik a miénk. Ez a különleges kapcsolat sajátos szellemi hidat teremt e két nemzedék között. Mi rájuk emlékezünk, s ők üzennek nekünk.„Ezer évvel ezelőtt első királyunk, Szent István megkoronázásával a magyar nép a keresztény hitben egyesült Európa népeivel. Azóta Magyarország a keresztény Európa szerves része. Ez biztosította a magyarság fennmaradását és évszázadokon át betöltött meghatározó szerepét. Magyarország ma is Szent István államalapító művén nyugszik” – állapítja meg a Magyar Köztársaság Országgyűlése Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról megalkotott, 2000. évi 1. törvénye.A magyar millennium évének – mint a törvény is mutatja – főszereplője az államalapító Szent István, és az évezreddel ezelőtti ezredforduló fő eseménye az ő megkoronázása. E jelképes aktus szimbolizálja az utókornak az ezeréves Szent István-i birodalom megalapítását és e birodalomnak a kor legfejlettebb keresztény államai közösségébe való befogadását. Igazán illenék tudnunk tehát, hogy mikor koronázták meg Szent Istvánt, s ezzel összhangban mikor ünnepeljük meg ennek millenniumát.Sajnos a pontos dátum máig vitás. Az egyik álláspont szerint 1000. december 25-én, Jézus Krisztus születésének ezredik évfordulóján, a másik álláspont képviselői szerint az új évezred első napján, vagyis 1001. január 1-jén történt a sorsfordító esemény. A tudomány még nem tudta tisztázni, megegyezésig vinni a vitát. Ebből következően a megkoronázás megünneplésének pontos időpontját sem lehetett eddig tudományos alapon meghatározni. Bölcsen döntött tehát az államvezetés, hogy nyitva hagyta a kérdést, és a millennium évének nem 2000-et vagy 2001-et deklarálta, hanem a két évet átfogó időtartamot.A kérdés fontossága és időszerűsége okán megkíséreltünk a végére járni a vitának. A napirendre került kérdés tisztázásában az egyik biztos pont, hogy Szent Istvánnak mint a főhatalom képviselőjének és a főfelelősség hordozójának legfelső szintű politikai döntést kellett a koronázás időpontjáról hoznia. Hozzá fordulunk tehát segítségért, Szent István szellemében keressük a feleletet. Feltételezzük, hogy teremtő géniuszával a lehető legjobb döntést hozta, ezt a megoldást kell megtalálnunk tehát.Ez a két ellentétes álláspont fedésbe hozása. Szent István koronázása Jézus Krisztus születésének 1000. évfordulóján és egyben az új évezred első napján történt. Hogyan volt lehetséges ez? Úgy, hogy a koronázás időpontjának meghatározásánál figyelembe vett keresztény egyházi időszámítás akkor érvényes szabálya szerint Krisztus születésétől számították a történelmi időt. Jézus Krisztus keresztény hitbeli születésnapja december 25., és így ez volt az új év első napja is, tehát 1000. december 24. volt az évezred utolsó és az ezt követő nap az új évezred első évének, vagyis az 1001. évnek első napja. Így lehetett az, hogy Szent Istvánt az akkori időszámítás szerint egyszerre koronázták meg Krisztus születésének 1000. évfordulóján és egyben az új évezred első napján!Az akkor és most érvényes egyházi és állami időszámítás különbségének ismeretében és Szent István szellemének segítségével már a megkoronázás millenniumának időpontja is meghatározó. Ma is állami törvényben is rögzített ünnepnap mind karácsony napja, mind az új év első napja, de mára ez két külön ünnepnap. Így ha Szent István koronázásának két nagy ünnepet egyesítő tartalmából a hangsúlyt Jézus Krisztus születésének évfordulójára helyezzük, akkor 2000. december 25., ha az új évezred első évének első napját emeljük ki, akkor 2001. január 1-je a koronázás millenniuma megünneplésének időpontja, ha pedig Szent István példája vezérel, akkor megkoronázását a magyar millennium egész időszakában s az új évezredben napról napra egyre inkább annak egyesítő és felemelő közös tartalma, az alapító millenniumi üzenete szellemében ünnepeljük.Ennek jegyében léptük át a harmadik évezred küszöbét, s a jövő feladataira előrenézve tekintsük át a koronázási képet és azt, hogy mivel kezdte Szent István az új évezredet. István királyt 1083-ban avatták szentté művének méltó folytatója, Szent László kezdeményezésére. A Képes Krónika Szent László koronázásának példáján ad képet arról, miként koronázták meg Szent Istvántól kezdve a hitük szerint magától az Istentől angyalokkal küldött Szent Koronával a magyar királyokat.István király szentté avatásának magasztos alkalmához kapcsolódva készült el államalapító királyunk úgynevezett nagyobbik legendája. A legenda írója így örökíti meg Szent István atyjának, Géza fejedelemnek csodálatos éjjeli látomását, amelyben az Úrtól kap üzenetet: „Nem néked adatott meg véghezvinni, amit eszedben forgatsz, mert kezedet emberi vér szennyezi be. Tőled származik a születendő fiú, kire az Úr mindezek elrendezését az isteni gondviselés terveinek megfelelően rábízza. Ő az Úrtól választott királyoknak egyike lesz, a földi élet koronáját majd az örökkévalóval fogja felcserélni...”Géza isteni indíttatásból „összehívta Magyarország főembereit és az utánuk következő rendet; a közös tárgyalás tanácsa szerint fiát, Istvánt a nép élére állította, hogy uralkodjék ő utána, és ennek megerősítésére mindet külön-külön megeskette. Ezek után betelvén napjai, az Úr megtestesülésének 977. esztendejében e világ haszontalan viszontagságait égi örömmel cserélte fel. (...) Atyja halála után az ötödik évben – így akarta az isteni kegyelem – elhozták az apostoli áldás levelét, s miközben a püspökök és a papság, az ispánok és a nép egybehangzó magasztalásukat fennen kiáltozták, Isten kedveltje, István királlyá választatott, az olajkenettel felkenve a királyi méltóság diadémjával szerencsésen megkoronáztatott. Hogy az uralkodói rang jelének elnyerése után milyen életű s ítéletű férfi volt, megvilágítja a püspökökkel és Magyarország főembereivel együtt kibocsátott törvénykönyve...”Szent István, fején a Szent Koronával, a korona homlokzatán kezében könyvet tartó Jézus Krisztus szellemében és nevében törvényhozással kezdte az új évezredet! Intelmeit I. törvénykönyve után írta le fiának és utódainak, de már előtte, kezdettől annak szellemében alkotta törvényeit. István király intelmei már címükben mutatják, kinek a nevében alkotta törvényeit: „A mi urunk, Jézus Krisztus nevében.” Az Intelmek első mondata is igazolja ezt: „Mivel megértem, s mélyen átérzem, hogy amit csak Isten akarata megteremtett, s nyilvánvaló eleve elrendelése elrendezett mind a kiterjedt égboltozaton, mint az egybefüggő tájakon, azt törvény élteti s tartja fenn... úgy hát én sem restellem, szerelmetes fiam, hogy neked még életemben tanulságokat, parancsokat, tanácsokat, javaslatokat adjak...”Szent István ezeréves távlatra előretekintve a természettörvényektől az isteni-erkölcsi törvényekig emelkedő törvénytudásra és törvényhozásra alapította az új évezred magyar államát, a hitre és az észre, az erkölcsre és a tudásra, a műveltségre építette egy emelkedő nemzet jövőjét. Szent István intelme, üzenete a keresztény államalapítás millenniumán s egyben a harmadik évezred kezdetén is időszerű, sőt a tudásalapú társadalom és tudásalapú állam felé közeledve egyre időszerűbb: a magyarság jövőjét az erkölcsre, a tudásra és az alkotó együttműködésre kell építenünk!