Mexikó új útra lépett

A hét végén Mexikóban beiktatták hivatalába Vincente Fox megválasztott elnököt. Hét évtized után a PRI – az Intézményes Forradalmi Párt – elvesztette a hatalmat, és Fox konzervatív pártja, a PAN nyert. A várható változásokról kérdeztük Jorge Chen Carpentiert, a közép-amerikai ország nagykövetét.A jelenlegi választási rendszert 1990-ben, a PRI uralkodása idején fogadták el. Milyen változások várhatók?– Minden államnak megvan a saját alkotmánya és választási törvénye. Mélyreható politikai változások esetén a legfontosabb a mexikói hatalmi struktúrán belüli egyensúly alakulása. Mexikónak széles alkotmányos és alkotmány feletti hatalommal felruházott elnöke volt. A reform lényegének annak kellene lennie, hogy megteremtse az egyensúlyt a hatalmi ágak között, és csökkentse az elnöki túlhatalmat. A július 2-i választások eredménye szerint egyetlen pártnak sincs abszolút többsége. Ennek megfelelően a pártoknak minden törvény elfogadásához konszenzusra kell jutniuk.– Csakúgy, mint a nehezen beilleszkedő indiánok vezetőivel. Menynyire súlyos gond a mexikói társadalom számára az indiánok szocializálása identitásuk megtartása mellett?– Mexikóban nem beszélhetünk etnikailag egységes népcsoportról, hiszen csaknem félszáz – nyelvi és kulturális szempontból – különböző nép él az országban. Tiszteletben kell tartani kultúrájukat és sajátos társadalmi önszerveződéseiket. Fel kell viszont számolni azt a szegénységet, amelyben ezek a népek élnek. A beilleszkedésükről saját maguknak kell dönteniük. Nem lehet az a célunk, hogy elveszítsék, elhagyják évszázados kultúrájukat.– Egy magas beosztású rendőrtiszt nemrég 81 lázadócsoportról beszélt. Keverednek-e szociális, politikai és kriminális indítékok az ilyen csoportok tevékenységében?– Azoknál a bűnözőcsoportoknál, amelyeket kábítószer-kereskedelem és más ügyek miatt tartóztattak le, semmiféle politikai indíttatást nem lehetett kideríteni. Ami a chiapasi lázadók problémáját illeti, Vincente Fox a San Andrés Larrainzar-i egyezményből kiindulva szeretné megtalálni a megoldást, amelynek alapvető eleme az, hogy nagyobb önállóságot kapnának az indián települések.– Mexikó lakosainak száma elérte a 99 milliót, ezzel a tizedik legnépesebb ország lett. Elbír-e ilyen népességgyarapodást az 1994-es válság után a mexikói gazdaság?– A jelenlegi születési arány évente egymillió új munkahely teremtését követeli meg, és ahhoz, hogy ezek jól fizetett munkák legyenek, megfelelő képzésre is szükség van. Azt szeretnénk, ha a mexikóiak saját hazájukban találnák meg a kielégítő életszínvonalhoz szükséges feltételeket. A gazdasági válságnak már régen vége: egynémely New York-i gazdasági minősítő intézet Mexikót a beruházások alakulása alapján feljebb értékelte. Az ország makrogazdasági mutatói most nagyon jók, a belső adósság csökkent.