Munkában a DNS-csiplabor Szegeden

Korszakalkotó állomás volt a diagnosztikában, amikor Röntgen jóvoltából láthatóvá lettek a beteg ember belső szervei. Ehhez képest már nem jelentett akkora szenzációt, hogy az ultrahang is lehetővé teszi, hogy a test legrejtettebb zugaiba is belásson az orvos egy érzékeny műszer segítségével. Vannak azonban olyan betegségek, amelyekre nem deríthető fény a tüdő, a szív, a vese megszemlélésével, hiszen az okok mélyebben, a sejtek mikrovilágában keresendők.Néhány éve létezett már olyan technológia, amely lehetővé tette, hogy növényekben, baktériumokban nyomon lehessen követni egy-egy kiválasztott gén aktivitását. Újabban azonban egyetlen kísérlet során akár több ezer gén funkciójáról is pontos információt kaphatnak a kutatók. Miután elkészült a biológiában s ezzel együtt az egészségügyben beláthatatlan, új távlatokat nyitó emberi genomtérkép, befejeződött az ecetmuslica, a fonalféreg DNS-szekvenciájának föltárása, rendelkezésre áll a rizs DNS-ében lévő nukleinsavak sorrendje is, egyre inkább ennek az örökítőanyagnak a működésére irányul a kutatók figyelme. Amint Dudits Dénes akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Központjának főigazgatója elmondta, ezért rendkívüli jelentőségű az intézmény és az egész hazai kutatás szempontjából, hogy a központban néhány hónapja megkezdte működését a jelentős beruházással létrehozott, high-technológiának számító DNS-csiplabor.A Kelet-Európában is ritkaságszámba menő, DNS-csipet készítő robot több tízezer mintát képes nagy sűrűségben fölvinni valamilyen szilárd hordozóra. Ez a berendezés növényi, állati, bakteriális vagy emberből származó baktériumokban szaporított, génspecifikus próbákat csöpögtet egy lemezre. Az egészséges és beteg sejtekből vett nukleinsavmintákat összetapasztják a nagyszámú próbával úgy, hogy más-más színű, fényt kibocsátó festékkel különböztetik meg őket egymástól. A fényérzékelő feladata az, hogy leolvassa, melyik gén működött a beteg sejtben, és melyik nem. Ha rákos sejtet vizsgáltak, ezzel a módszerrel meg lehet állapítani, hol van a genetikai hiba, s ennek alapján azonosítani lehet a betegséget, amelynek ismeretében célzottan meghatározható a kemoterápiás kezelés.A csipre fölvihetők olyan génpróbák is, amelyek révén meghatározható, hogy az újszülött gyermek élete során milyen betegségekre lesz hajlamos. Megbecsülhető így egyebek között a cukorbetegség, az elhízás, a rák rizikója. Ilyen teszteket korlátozott számban már végeznek az USA-ban.Ugyanígy vizsgálhatók a különböző búzafajták tulajdonságai is: a génbankból származó növényi DNS baktériummal fölszaporítva újra izolálható, és szintén fölvihető egy csipre. Kétszínű festékkel itt az öntözött és az aszálynak kitett növény mintáit különböztetik meg. Az összetapasztás után azt deríti ki a fényérzékelő, hogy a szárazság hatására mely gének léptek működésbe, és melyek nem. Ennek ismeretében lehetőség nyílik a nemesítő számára a leginkább szárazságtűrő búza kiválasztására. Míg a korábbi módszerek csak azt határozták meg, hogy mely gének találhatók meg egy élő szervezetben, a csip segítségével arra is választ lehet kapni, hogy ezek közül melyek működnek, és melyek nem. Ennek a technológiának az adja meg az ipari jellegét, hogy képes egyszerre több tízezer gén követésére.Puskás László, az új laboratórium vezetője elmondta, részben szolgáltató feladatokat is ellátnak. Egyelőre tudományos kooperáció céljából külső megrendelésre is vállalják DNS-csipek elkészítését, amelyek leolvasására négy készülék működik már az országban. Ez a módszer azonban mint diagnosztikai technika is értékes információk tömegével szolgálhat. Használható fertőző mikrobák azonosítására, annak megállapítására, hogy bizonyos fertőző mikroorganizmusok milyen gyógyszerekre rezisztensek. Segítséget nyújthat a sejtosztódás molekuláris szintű megértésében, lehetővé teheti például a daganatsejtek kialakulásának nyomon követését. Ezzel a módszerrel megvilágítható a gyulladások és az általuk kiváltott fájdalom molekuláris háttere, ami pedig új, gyulladás- és fájdalomcsillapító gyógyszerek kifejlesztése előtt nyithat utat.A főigazgató szerint több ilyen központra lenne szükség. Egy DNS-csip-laboratóriumi hálózat tudná biztosítani a zökkenőmentes gyakorlati hasznosítást. Jó, ha a megfelelő technológia kéznél van a fölhasználó számára, ha térben sincs távol az alapkutatást végző kutatóktól, a klinikáktól, a növény- és állatnemesítőktől vagy akár a rendőrség épületétől. Mindennek biztosítása azonban már a kutatás-fejlesztés stratégiai feladata lesz.