Négy évre szóló agrártámogatások

Négy évre hirdeti meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a jövő támogatási rendszerét. A növénytermesztésben – esetleg az eddigieknél több haszonnövényre kiterjesztve – és az állattenyésztésben megmaradnak a normatív támogatások, amelyekhez egyszerűbb úton, legkésőbb március végéig lehet hozzájutni. A pályázati összegek elosztásnál felmerült az a lehetőség is, hogy azokat esetleg tájegységenként osztják szét. Ezt a lépést az indokolja, hogy egyes esetekben két azonos körzetből, azonos célra érkező pályázat közül az egyik irreális összeget tartalmaz – jelentette be tegnap egy szakmai fórumon Tamás Károly, az FVM közgazdasági államtitkára.Tamás Károly hozzáfűzte, hogy továbbra is feloldva tartják a regisztráció dátumhoz kötését, támogatást azonban csak az kaphat, aki regisztráltatta magát. A jelentkezés utolsó határideje november 15-e lesz, ami azért fontos dátum, mert ez azonos a benyújtandó pályázatok utolsó beadási határidejével. – A tárca kiemelten támogatja a technológiai fejlesztéseket, megmaradnak a ma ismert differenciált formában a géptámogatások is, a nagyobb gépekre 20, a kisebbekre 30 százalékos támogatás igényelhető, ha azonban szövetkezeti formában vásárolnak meg egy nagy teljesítményű mezőgazdasági eszközt, akkor arra szintén 30 százalékos támogatás jár, emellett a mezőgazdasági termelést 40, a tartós forgóeszköz-vásárlást 60, a takarmányraktározást pedig 100 százalékos kamattámogatás illeti meg.Az agrárbéke-megállapodásban rögzített reorganizációs hitelek felhasználásáról Tamás Károly elmondta: a 25 milliárdos kibontakozási hitelkeretet teljes mértékben felhasználták, a 13 milliárdos minőségi támogatással viszont nem igazán éltek a gazdák, akadozott a 12 milliárdos gazdahitel felhasználása is, utóbbiért a bankokat okolta az államtitkár.Tamás Károly az EU-ba engedélyezett kukoricaexport kapcsán elmonta, hogy a minisztérium adatai szerint összesen 5,13 millió tonna tengeri termett ebben az évben. A kivihető tétel csak a belső ellátáshoz szükséges 4,5 millió tonna feletti mennyiség, étkezési célra és engedélyhez kötve.Tegnap tartott sajtótájékoztatót a Magyar Agrárkamara (MAK) is, amelynek témája az Európai Unió ez évi országjelentése volt. Mészáros Gyula, a MAK főtitkára kiemelte, hogy a jelentés olyan tennivalókat sorol fel mezőgazdasági fejezetében, amelyeket a MAK már jó ideje szorgalmaz a földművelési tárcánál. A főtitkár hozzátette: az uniós jelentés nem bírálatként vetette fel a magyar agrárium problémáit, hanem megoldásra váró feladatként említi azokat.Az agrárrendtartással kapcsolatban Mészáros közölte, hogy a kormányzat és a civil szervezetek is egyetértenek abban, hogy a mostani intervenciós rendszer alkalmatlan a lakosság érdekeit szolgáló, kiegyensúlyozott működésre. Az unióban ugyanis az intervenciós ár az önköltségen felül csekély nyereséget is tartalmaz, itthon viszont tulajdonképpen a gabona átlagára, amelyet – ha a piaci ár magasabb – rendtartási eszközökkel módosítanak. Az uniós intervenciós árnak Magyarországon a garantált ár felelne meg, ám ez is csupán az önköltség 70 százalékát teszi ki, így jövedelmet nem tartalmaz. Ezért ezt a rendszert mielőbb át kell alakítani, hiszen 2001-től már mindenképpen az EU-nak megfelelő kell alkalmazni.