Nizzába készülnek Európa vezetői

Jacques Chirac csütörtökön minimális nyilvánosság mellett villámlátogatást tett Angliában Tony Blairnél. Az angol–francia csúcs fő témája már a búcsúvacsora menüjéből kiviláglott.Nyilvánvaló, hogy a brit miniszterelnök és a francia államfő a nizzai EU-csúcs előtt el akarta hárítani az útból a két ország közötti, pillanatnyilag legélesebb ellentétet, a francia marhahús behozatalát Nagy-Britanniába. A brit kormányra hetek óta nagy nyomás nehezedik, kivált a mezőgazdasági érdekek részéről, hogy tiltsa ki az összes francia marhahústermék behozatalát az országból. Tony Blair mindeddig ellenállt a követelésnek, habár a brit marhakór idején a franciák minden teketóriázás nélkül és az EU törvényeinek megszegésével betiltották a brit marhahús behozatalát. A brit kormány most nem akar olcsó megtorlással új viszályt kezdeni a két ország között a jövő heti csúcsértekezlet előtti napokban.A francia elnök a túl nagy nyilvánosság elkerülése végett nem is Londonba jött, hanem Tony Blair észak-angliai választókerületébe repült a megbeszélésre. Este egy tipikus angol fogadóban tartották a búcsúvacsorát, ahol a sörbarát Chirac megismerkedhetett a környék jellegzetes söreivel. A vacsora menüjéről azonban hiányzott az angol konyha büszkesége, s a fogadó specialitása: a marhasült. Ehelyett bárányhús volt a fő fogás. Habár mind a brit miniszterelnöki hivatal, mind a francia nagykövetség hangsúlyozta, hogy a menü összeállítását a konyhafőnökre bízták, az angol Gazdaszövetség szóvivője azonnal meghódolásnak nevezte, hogy Chirac elé nem tálaltak „biztonságosan fogyasztható angol marhahúst”.A találkozón természetesen más, széles érdekű ügyekről is volt szó, kivált a hágai klímakonferencia kudarcáról, valamint a nizzai konferencia előtt fekvő javaslatról, hogy ötven tárgykörben töröljék el a tagországok vétójogát. A brit kormány mindössze tizenhét területen hajlandó erre, de javasolja a vétó eltörlését kereskedelmi kérdésekben, amihez viszont a franciák ragaszkodnak. Ezért állapította meg csüggedten Romano Prodi, az EU Bizottság olasz elnöke, hogy a nizzai értekezlet eleve halálra van ítélve. Prodi tudja, hogy Nagy-Britanniában, de sok más fővárosban is süket fülekre talál szenvedélyes felhívása a vétójog feladására a Brüsszel által megnevezett ötven területen. „Hogyan képzelhető, hogy a majdani kibővített unió 29 tagja közül egy sem él majd vétójogával, ha nemzeti érdekei úgy kívánják?” – teszi fel Prodi az egész európai integráció legmélyebb kérdését.

---