Óvatos remények a Vajdaságban

Az új jugoszláv vezetés első nyilatkozatai alapján a vajdasági magyarság visszafogott várakozással tekint az autonómiával kapcsolatos célkitűzések és az új esztendő elé. Viszont a demokratikus erők vezetői kisebbségekről szóló kijelentései nem túlságosan biztatóak.A vajdasági magyarság abban bízik, hogy sorsfordulót jelenthet számára a most véget érő év. 2000-ben Jugoszláviában és Szerbiában gyökeres változások történtek, megdőlt a milosevicsi rendszer és az ország gyorsított ütemben tér vissza a nemzetközi szervezetekbe. A magyarok derekasan kivették a részüket ezekből a változásokból, a többségében magyarlakta vidékeken a demokratikus erők elsöprő, esetenként kilencvenszázalékos győzelmet arattak. Az igazi kérdés most az, hogy van-e a vajdasági magyarságnak reális esélye arra, hogy javítson helyzetén, érvényt szerezzen autonómiakövetelésének. A formális feltételek adottak erre, ugyanis a magyarság képviselői ott vannak a képviseleti testületek minden szintjén: a Vajdaságban kilenc önkormányzatban van magyar vagy jobbára magyar irányítás. A tartományi képviselőházban a VMSZ 17, a VMDP egy, a szerbiaiban a VMSZ hat, a VMDK egy, a szövetségi parlamentben pedig a VMSZ két képviselője kapott helyet. Az önkormányzatok szintjét azonban sehol sem képeznek olyan erőt, hogy döntő mértékben befolyásolják a döntéshozatalt, a helyhatósági szerveknél pedig az a gond, hogy minimális jogkörrel rendelkeznek.A szerbiai demokratikus ellenzék vezetői ugyanis a választások előtti napokban már meglehetősen visszafogottan nyilatkoztak, amikor a kisebbségi ügyekről volt szó. Zoran Djindjics leendő szerbiai miniszterelnök egyszerűen azt mondta, nincs kisebbségi probléma Szerbiában, és nem lehet elfelejteni azt sem, hogy évekkel ezelőtt éppen Djindjics demokratái hangoskodtak leginkább a szerb parlamentben a középfokú kisebbségi iskoláztatás ellen. Hasonlóan gyengék a lehetőségek a Vajdaság autonómiájának erősítésére is, mint többször is elhangzott az ellenzéki vezetők szájából: a tartományi önkormányzat csak a jelenlegi alkotmányos keretek között valósítható meg. Nem lehet tudni, hogyan illeszkedik ebbe az egészbe Vojiszlav Kostunica államfő regionalizációs terve, mivel az elnök kifejezetten ellene van az etnikai autonómiának.A jelek szerint a legerősebb vajdasági magyar pártnak, a Vajdasági Magyar Szövetségnek is lehetnek bizonyos fenntartásai, mert annak ellenére, hogy felkínálták neki a jugoszláv, illetve a szerbiai kormányban való részvétel lehetőségét, ezt egyelőre nem fogadták el. Kasza József pártelnök értékelése szerint a VMSZ-ben úgy mérték fel, még nem jött el az ideje a kormány munkájában való részvételnek, és hivatalosan, valamint formálisan csak akkor teszik ezt meg, ha megvalósulnak elvárásaik a vajdasági magyarok problémáinak megoldását illetően. A VMSZ erről az álláspontjáról tájékoztatta Kostunica államfőt is. A magyar pártnak mindenekelőtt az egyéni és a kollektív jogokkal kapcsolatban vannak elvárásai, amelyek benne vannak a párt autonómiakoncepciójában. Kasza szerint eddig azért nem szorgalmazták a párbeszédet ezen követelésekről, mert tisztában voltak azzal, hogy sokkal fontosabb a demokratikus fordulat. Viszont most, hogy ez bekövetkezett, a VMSZ hivatalosan is kezdeményezni fogja az ilyen irányú tárgyalásokat. Azt azonban nem lehet tudni, hogy a roppant bonyolult jugoszláv helyzetben ez iránt mekkora fogadókészség lesz a DOS-ban többségben levő szerb pártok részéről.