Pályázatokkal segítik a kerettantervek bevezetését

Hanczár János
2000. 12. 04. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A közoktatási törvény előírásainak megfelelően 2001. szeptember 1-jétől már a kerettantervek alapján kell oktatni az első, ötödik és a kilencedik évfolyamokon. A felmenő rendszerű bevezetés azt jelenti, hogy hogy a 2004–2005-ös tanévben már az összes, alap- és középfokú iskolába járó diák a kerettanterveken alapuló helyi tantervek szerint tanul. Ez év december 31-ig a kerettantervek mellett megjelennek a fogyatékosiskolákra vonatkozó kiegészítő jogszabályi dokumentumok, és elkészültek a két tannyelvű és nemzetiségi iskolák kiegészítő kerettantervei. Erről és a kerettantervek bevezetését segítő pályázatokról Kojanitz László, az Oktatási Minisztérium (OM) közoktatás-fejlesztési és értékelési főosztályának vezetője számolt be lapunknak.Elkészült a fogyatékosok nevelésének, oktatásának irányelveit módosító dokumentum, amely az enyhén és a középfokban sérült értelmi fogyatékos gyermekek esetében a kerettantervi adaptációt is tartalmazza – jelezte a főosztályvezető. Az óraszámok és a tantervi anyag kialakítása szempontjából az ilyen képzést nyújtó iskolák segítséget kapnak ahhoz, hogy miként kell értelmezni a kerettantervi szabályokat és tartalmakat.A két tanítási nyelvű iskoláknál a rájuk vonatkozó speciális nevelési-oktatási irányelv egészül ki a célnyelvvel kapcsolatos ismeretekkel. Emellett az adott nyelv ismeretében a kerettantervhez hasonló közös követelményeket állapítanak meg. Kojanitz László tájékoztatása szerint ebben a dokumentumban taláhatják majd meg a pedagógusok az óraszám-felhasználás specialitásait is. December végére várható a nemzetiségi kerettantervek elkészítése. Ezek valószínűleg – különböző készültségi fokaik miatt – folyamatosan, nyelvenként jelennek majd meg.Ugyanez a kerettantervi megjelentetési határidő vonatkozik a szakmai orientációs és a szakmacsoportos előkészítő ismeretek közös követelményeire is. Ezek az anyagok is elkészültek, novembertől az interneten tanulmányozzák a szakemberek. A főosztályvezető elmondta, az ő véleményükre is számít a tárca. Ezekre az iskolákra is az érvényes, hogy 2001. szeptember elsejétől kell eszerint módosított helyi tantervvel az első, ötödik, és kilencedik évfolyamban dolgozni – tette hozzá. A helyi tanterv korrekciója mellett a nevelési terv kiegészítését is meg kell oldaniuk az oktatási intézményeknek, ezért a szaktárca levélben kereste meg az önkormányzatokat. A minisztériumban helytelennek tartják azt a gyakorlatot, hogy több fenntartó decemberre, januárra kéri az iskoláktól a kész, kidolgozott programokat. A tárca március, áprilist javasolja határidőként, amely lehetőséget ad arra, hogy májusra, júniusra a képviselő-testület azt jóváhagyja.Az oktatási tárca ebben a folyamatban kulcsszereplőknek tartja a fenntartókat, ezért szeptemberben küldtek nekik egy kiadványt, amely a kerettanterv alkalmazásáról szól, és konkrét példákkal illusztrálja a jogszabályi hátteret – közölte a főosztályvezető. A dokumentum olyan szempontokat, javaslatokat, algoritmusokat, ütemterveket tartalmaz, amelyek segíthetik az egyeztetést és döntést feladatul kapott önkományzati köztisztviselők és oktatási bizottságok munkáját. A kiadvánnyal párhuzamosan az Országos Oktatási és Értékelési Vizsgaközpont minden régióban szóbeli konzultációkat és előadásokat szervezett külön az iskolaigazgatóknak, a vezetőknek és a fenntartók tisztségviselőinek.Elkészült és minden iskolához eljut a kerettanterveknek egy olyan változata is, amely tantárgyanként egy füzetsorozatban tartalmazza a követelményeket – emelte ki Kojanitz László. Ez azért lehet praktikus eszköz a pedagógusok számára, mert nemcsak a saját iskolájukra vonatkozó kerettanterv található benne, hanem az összes iskolatípusé. Azért, hogy a közös követelmények szakmai adaptációja jól sikerüljön az iskolákban, egy olyan kiadvány is eljut az intézményekbe, amelyben a kerettantervet készítő szakemberek mutatják be az adott tantárgyak kerettantervét.E dokumentumnak többek között az a célja, hogy megértesse a pedagógusokkal: a kerettanterv nem tanmenet, hanem magtanterv, tehát alkalmazásuk nem azt jelenti, hogy ugyanazokkal a címekkel, szó szerint kell átemelni saját programjukba.Már megkapták az értesítést azok a pályázaton nyertes iskolák, amelyek a szeptemberi felhívás alapján komplett helyi tantervek készítésére jelentkeztek. A mintegy kétszáz pályázó oktatási intézmény kétharmada nyert, az ezzel járó díj a résztvevő tanárok között ösztöndíjként osztható el, és iskolánként 100–300 ezer forintot jelent. A szaktárca tervei szerint januárra nyomtatásban is megjelennek a mintatervek, amelyeket elküldenek minden intézménynek.Az OM és a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány egyeztette azokat a további pályázatokat, amelyeket az alapítvány ír ki az iskoláknak – mondta Kojanitz László. Ezekkel egyebek mellett az emberismeret és etika, a társadalomismeret, a média, valamint a tánc- és drámaoktatáshoz kapcsolódó pedagógiai rendszerek kifejlesztését kívánják támogatni. Ezek a pályázatok várhatóan decemberben jelennek meg.Most bírálják el az OM szertárpályázatára érkezett munkákat is, amelyhez százmillió forintot különítettek el – elsősorban középiskoláknak –, hogy a természettudományokhoz kapcsolódó oktatási eszközökhöz hozzájuthassanak. Itt is a kerettantervhez kapcsolták a feltételeket, hiszen az a kísérlezető órákon a tapasztalatok megerősítését is előírja – mondta Kojanitz László.Tankönykiadóknak is terveznek pályázatot Korszerű tankönyv 2000 elnevezéssel. A tantervi modulokhoz készült kéziratokra és az új fejlesztésű szakiskolai közismereti tankönyvekre is szeretnének nívódíjat kiadni. Ezt várhatóan még idén kiírják, elbírálása tavaszra várható. A kiadók 2001. január 5-ig adhatják be jóváhagyásra azokat a tankönyveket, amelyeket a kerettantervek alapján korrigáltak az 1., az 5. és az 9. évfolyamra. A főosztályvezető szerint ez azt is biztosítja, hogy jóváhagyásuk esetén a 2001–2002-es taneszközjegyzékre is felkerüljenek. Az új fejlesztésű könyveknek már meg kell felelniük a kerettantervek szempontjainak.Külön kérdésként kezelik a tárcánál a kerettantervek megjelenése előtt jóváhagyott könyvek ügyét. A kiadókkal történt többszöri egyezetés után az a megegyezés született, hogy a minisztérium önkéntes lehetőségként felajánlotta számukra a felülvizsgálatot. Ez azokra a kiadványokra vonatkozik, amelyeket úgy ítél meg a kiadó, hogy változtatás nélkül is alkalmasak a további forgalmazásra. Amennyiben az OM szakértői pozitívan értékelik az adott kiadványt, a taneszközjegyzéken azt is feltüntetik, hogy megfelel a kerettantervek követelményeinek.Az iskolák számára azt is biztosítja a szaktárca, hogy a tankönyvmegrendelést az 1., az 5. és a 9. évfolyamra nem a szokásos előírt február végi határidővel kell megtenniük, hanem kitolhatják március végéig, április közepéig. Kojanitz László valószínűnek tartja, hogy ekkor válnak véglegessé a helyi tantervek, így fontos lehet ahhoz, hogy a tankönyvmegrendelés is megalapozott legyen.A kerettanterveknél fontos cél volt, hogy az oktatási tárca alulról felfelé determináló tartalmi szabályozási rendszert alakítson ki. Szándékuk szerint ezzel kívánták megfordítani azt a folyamatot, hogy mindig a magasabb iskolafokozat diktáljon a maga elvárásaival és felvételi követelményeivel. A főosztályvezető elmondta: a kerettantervek fontos funkciója, hogy az elsőtől a tizenkettedik évfolyamig olyan, egymásra épülő követelményeket tartalmazzon, amely valóban az aktuális életkor szükségleteit, lehetőségeit veszi figyelembe. A következő iskolafokozat annyira léphet tovább, amennyire reálisan megtehető. Ennek működéséhez elengedhetetlen, hogy a felsőoktatási felvételi eljárás követelményei összhangban legyenek vele.Az oktatási miniszter által a felsőfokú felvételi eljárás rendeletére vonatkozó módosító javaslat e tekintetben néhány nagyon fontos biztosítékot jelent – tette hozzá. Az egyik kimondja, hogy a felvételi követelmény egyik tantárgy esetében sem haladhatja meg az érettségi vizsga emelt szintű elvárásait. Ez előrelépés ahhoz képest, hogy a korábbi előírás szerint az írásbeli felvételit kiválthatja az emelt szintű érettségi vizsga. Ez a módosítás azt jelenti, hogy az egyéb követelmények is – amelyeket egyetem vagy a főiskola állít a felvételizők számára –, csak abból indulhatnak ki, ami az emelt szintű érettségi teljesítéséhez szükséges.A másik fontos biztosítékot, hogy a közoktatási követelmények és a felsőfokú elvárások megfeleljenek egymásnak, abban jelölte meg Kojanitz László, hogy a felvételi feladatlapokat az oktatási tárca készíti majd el. Azért, hogy a követelmények mennyisége, nehézsége szempontjából is világos legyen a képlet, szeretnék pontosítani a kerettantervi rendeletnek azt a pontját, amelyik előírja, milyen módon kell az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést biztosítani az iskolának. Nagyon sok vita volt abból, hogy ez valójában milyen óraszámú kötelezettséget, szervezést igényel, és hogyan kell szerepeltetni a helyi tantervben. Az OM főosztályvezetője valószínűsíti, hogy az egyeztetések után egy egyszerű szabály mondja majd ki, hogy az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítésnek minimum 138 tanórás, tanórai jellegű felkészítenést jelentenie az iskola oldaláról. Egy példával élve megemlítette: a módosító javaslat szerint ha egy tanuló magyarból emelt szintre jelentkezik, akkor számára a 11–12. évfolyamon minimum heti kétórás külön foglalkozást kell biztosítani. Ez ügyben a tárcánál a belső egyeztetés várhatón még december folyamán megtörténik. A minisztérium elképzelése szerint az időkeret meghatározása után tudják megvizsgálni, hogy a most érvényben lévő általános vizsgakövetelményekből az emelt szintűekre fel lehet-e készülni ennyi idő alatt. Az e célra felkért érettségi és vizsgaközpont néhány hónapon belül javaslatot tesz az esetleges módosításokra.Sok szakmai konferencia tapasztalataira hivatkozva Kojanitz László elmondta, hogy azokon számos értelmezést, tisztázást igénylő kérdés hangzik el, de öszszességében az iskolák megoldhatónak tartják, hogy helyi terveik fontos részeit a kerettantervek bevezetése után sem kell feladniuk.Végezetül megemlítette: döntés született arról, hogy az iskolarendszerű alap- és középfokú felnőttoktatáshoz a mindenkire nézve kötelező kerettanterv alapján külön variáció készüljön, amelyet az Országos Közoktatási Intézet felnőttoktatási központjának munkatársai készítenek el. Ezzel régi adósságot törlesztenek. Az első változat már létrejött, a végleges kiadvány várhatóan január, február folyamán, könyv formában is megjelenik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.