Penry hisz a Mikulásban

Miközben Floridában komédiába fulladt a 2000. évi amerikai elnökválasztás, a George W. Bush kormányzósága alatt állóTexasban újult erővel lángolt föl a vita a halálbüntetésről. Az amerikaiak azonban e kérdésben korántsem olyan megosztottak, mintjövendőbeli elnökük személyét illetően.George W. Bush ötesztendős kormányzósága alatt száznegyvenhét halálraítélt kivégzését hagyta jóvá Texasban. Az elnökjelölt, aki közismerten halálbüntetés-párti, (akárcsak riválisa, Al Gore) a legújabb közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak kétharmadát és a texasiak túlnyomó többségét tudhatja maga mögött e tekintetben. A déli államban az idén eddig több elítélt útja vezett a siralomházból a kivégzőhelyiségbe, mint az összes többi államban együttvéve. Bush azonban többször is kijelentette: Texasban hibás bírói döntés nyomán ártatlant soha nem végeztek ki.A republikánus elnökjelölt a minden eddiginél szorosabb elnökválasztás végjátéka idején újabb halálbüntetés véglegesítése előtt áll: a halálra ítélt John Paul Penry huszonegy esztendeig tartó siralomházi fogságát zárná le a Texasban rendszeresített kivégzési mód, a méreginjekció. Annak ellenére, hogy korábban a texasi büntetésenyhítési hatóság nem érezte megalapozottnak a védelem érveit, és megtagadta a kegyelmi kérelmet, néhány napja a legfelsőbb bíróság utasította a republikánus elnökjelöltet, hogy adjon haladékot a védelemnek újabb bizonyítékok felkutatására. (A hivatalos szervek korábban konokul elzárkóztak attól, hogy Penry büntetését szabadságvesztéssé minősítsék át.) A kormányzó – aki egy korábbi eset kapcsán kijelentette: „miután az esküdtek döntöttek, a legjobb az elítélt lelkét átadni egy magasabb hatalomnak”, végül harminc napot adott John Penry védőinek.Penryt még 1979-ben tartóztatták le egy texasi nő, Pamela Carpenter megerőszakolása és meggyilkolása miatt. A védelem szerint azért nem fogadható el a kivégzése – bármennyire súlyos az általa elkövetett bűncselekmény –, mert mint azt szakértői véleményekkel is alátámasztották: Penry, bár negyvennégy éves, egy hatéves gyermek szellemi színvonalán áll, ezért nem is képes felfogni a kiszabott büntetés súlyát. A jelentések arról is beszámoltak, hogy a gyilkos még őszintén hisz a Mikulásban.A november közepére kitűzött kivégzés a nemzetközi sajtó érdeklődését is felkeltette: a brit bulvárlap, a The Mirror nem kevesebb, mint hét oldalt szentelt a témának, a cikksorozatot A texasi mészárlás címmel közölte. (A címoldalon az ifjabb Bush arcképét hozta a napilap, az oldal alján nagyméretű Halálos felirattal.) Az írás megemlíti, hogy az elnökjelölt kormányzósága alatt száznegyvenhét elítéltet „küldött halálba”. A cikk szerint Bush rendszerint kevesebb, mint tizenöt perc alatt dönt arról, hogy elutasítson vagy helyben hagyjon egy-egy kegyelmi kérvényt. A lap nyíltan támadja a republikánus elnökjelöltet (immár az amerikai elnököt?), amikor így teszi fel a kérdést olvasói számára: „Biztosan azt akarjuk, hogy egy ilyen ember elnökként döntsön arról, kire szórjon bombát az Egyesült Államok, és ki ellen indítson háborút?” A The Mirror közölte továbbá a Texasban kivégzett minden egyes elítélt fényképét, az általuk elkövetett bűncselekményt, utolsó mondataikat, és beszámol arról is, hogy mi volt utoljára elfogyasztott ételük. A John Penry kivégzése körül kialakult huzavona miatt a brit bulvárlap egyenesen az egész amerikai társadalmat teszi felelőssé.„Nyugtalanító, hogy a kivégzéspárti Bush mögött tömegek sorakoznak fel” – vélekedik a lap, majd meglepő, ám a liberális lapokban nem ismeretlen következtetést von le: mindez a szabad fegyvertartásnak és a vérbosszú széles körű elfogadottságának tudható be.Míg az amerikaiak többségének nincsenek kételyei a halálbüntetés igazságosságát illetően, sokan a haladást és az egyetemes emberi jogok kiszélesedését vélik felfedezni a halálbüntetés eltörlésében. A német kancellár a közelmúltban levelet intézett a fiatalabbik Bushhoz, amelyben felhívja a kormányzó figyelmét arra, hogy „a XXI. században a kivégzés talán nem a legmegfelelőbb módszer a büntetésre”. John Penryre utalva pedig hangsúlyozza: „Egy szellemileg visszamaradott ember kivégzése az egyetemes emberi jogokat sértené.”Nem ez lenne viszont az első eset, hogy egy szellemileg visszamaradott elítélt életének injekció vet véget Texasban. Oliver David Cruz – akit a bíróság emberrablás, erőszak és gyilkosság elkövetésében talált bűnösnek – intelligenciahányadosa mindössze 63-as volt, ami orvosi értelemben is fogyatékosságnak számít. Oliver Cruzt augusztusban végezték ki. Ő volt az idén az ötvenkilencedik halálraítélt az Egyesült Államokban.