Pontyok és halászok

Kiss Géza
2000. 12. 21. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Halfogyasztásiszokásainkaz elmúlt években semmit semváltoztak.A magyarkifejezettenkarácsonyi halevő, már csakhagyománytiszteletből is, ám év közbene tiszta húsaz élelmi listáink végére szorul.Átlagosan 3-3,5kilogrammnyi halat eszünk meg évente, amellyel az európai rangsor végénkullogunk.A tiszai ciánkatasztrófa még rontott a helyzeten, s nem csupán a környezetszennyezéssel érintett folyó mentén – állítja Vida András, a szigetközi Kisbajcson működő halászati szövetkezet vezetője. Az emberek hosszú heteken át nézték a televíziók adásait, amelyekben döglött halakat sodort a folyó, s vasvillával dobálták partra az elpusztult példányokat. Nem csoda, hogy ezek után nem rohantak a boltba fékezhetetlen vásárlási kedvvel. Ennek ellenére az ágazat képviselői a népszerűsítéssel próbálkoznak, a bortermelőkkel közös kiadványokat jelentettek meg, s rendezvényeikre is elmennek. Kitartó propagandamunkával talán elérhető a kitűzött cél: öt év múlva évi ötkilós hazai halfogyasztás. Vannak biztató külföldi példák, többek között a lengyeleknél, ahol sikerült ennyi idő alatt három kilogrammnyi növekedést elérni, s már közelítik a személyenkénti nyolckilós fogyasztást.A debreceni egyetem egy kutatócsoportja foglalkozik a halkultúra vizsgálatával. Ez is tanulságos lehet a termelő és a feldolgozó számára. Kiderül ugyanis, hogy a vásárlók ma már nem az élő, hanem a konyhakész árut keresik, amely a feldolgozás, a csomagolás minőségi fejlesztését követeli meg. Az elnök szerint a multik megjelenésével javult a helyzet, hiszen náluk egyértelműen a feldolgozott áru kerül a pultra. Igaz, nagy tételben forgalmaznak tengeri halat, amely csökkenti esélyeiket. Megveszik ugyan a hazai pontyot, ám folytonos az árháború. Az ostor pedig mindig a termelőn csattan. Időnként még az önköltség sem térül meg a piacon. A magyar pontyot ugyanis mérhetetlenül kevéssé értékelik. Most, az ünnepek előtt 310–330 forint volt a felvásárlási ára.Mindez nem is lesz másként, amíg nem sikerül összefogniuk a termelőknek. Ám ennek egyelőre nem sok jele mutatkozik. Létezik ugyan a terméktanács, de különösebb jogosítványok nélkül. Meghirdetett áraik nem kötelező érvényűek, szankcionálni sem tudnak. Míg Nyugaton előre tudható, mennyit, milyen haszonért vesznek majd át, addig itt mindig a pillanatnyi helyzet diktál. A versenyben pedig sokan, főként a kicsik véreznek el. A halgazdálkodás befektetést igényel, ami nem is térül meg egyik napról a másikra. A hibrid ponty például három év alatt éri el a piacképes súlyt. Addig sok bizonytalansági tényezőt – időjárás, madarak, rapsicok – kell legyőzni, túlélni.A kisbajcsi szövetkezet főleg természetes vizeken gazdálkodik. Az 5400 hektárba beletartozik a Fertő tó, a Rába, s a szigetközi Duna-ágak rendszere is. Klasszikus tógazdaságuk viszont nincs, hiszen a Kisalföldre nem jellemző a kiterjedt halastórendszer. A föld túl jó ahhoz, hogy ne szántóként műveljék, s a sík vidéken patakot sem lehet hozzá duzzasztani. Éves árbevételük mintegy háromszázmillió forint. Nyereségük azonban roppant szerény. Hiába fedik le a teljes vertikumot a keltetéstől a kereskedelmen át a vendéglátásig, fejlesztésre nem jut. Régebben feldolgozót, vendéglátó-ipari egységeket építettek saját erőből, kamionokat vásároltak, s export-import tevékenységük is volt. Ma erre nem lennének képesek.Tervek persze léteznek a feldolgozói háttér korszerűsítésére, de az ahhoz szükséges mintegy ötvenmillió forintot nem tudják előteremteni. Hitel pedig a mai helyzetükben túl kockázatos, egyelőre ugyanis nem tudják, miként szerepelnek a halászati jogra kiírt pályázaton. Vízterületeik többségére ugyan csak ők nyújtottak be ajánlatot, de a legkelendőbb Fertőre és a Szigetközre mások is szemet vetettek. Még nem lehet tudni, mi lesz, de az biztos, hogy súlyos gondokat okoz, ha vesztenek. Akkor hiába volt a sok munka, a telepítés, a feldolgozói háttér kiépítése, mert hal nélkül semmire sem jutnak. Ugyanakkor az esetleges nyertes sem derülhet önfeledten, hiszen már kiszámították, hogy a tíz évre visszamenő beruházásaik alapján milyen kártérítési igénnyel jelentkeznének. Az összeg esetükben akár a 300 milliós értéket is elérheti.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.