Jövőre kétszázmillió forint áll rendelkezésre a költségvetésből az OTP-lakáshitel-tartozásuk miatt kilakoltatással fenyegetett családok adósságának rendezésére. Ezt az összeget kifejezetten azoknak szánják, akik önhibájukon kívül kerültek ilyen helyzetbe, s lakásuk gyakorlatilag értéktelen – nyilatkozta lapunknak Szemkeő Judit, a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára a Népszava tegnapi információi kapcsán.Pontos adatai még nincsenek a tárcának arról, hány család kerülhetett adósságcsapdába, s arról sem, közülük hányan vannak támogatható helyzetben. Becslésük szerint tíz-húsz ezren lehetnek, akik 1989 előtt vettek fel hitelt, s több mint hat hónapja nem fizetnek. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete szerint közülük négy-hét ezren lehetnek nagyon rossz helyzetben. Szemkeő Judit bízik abban, hogy a kétszázmilliós keret elég lesz a leginkább rászorulók megsegítésére, nem tartaná ugyanis helyesnek, ha ez az ügy még sokáig elhúzódna. Elmondta: három csoportba sorolnák az érintetteket. A leginkább rászorulók – akik önhibájukon kívül kerültek ilyen helyzetbe, s lakásuk értéktelen – adósságát elengednék. A másodikba sorolnák azokat, akik „könynyedén vették” kötelezettségüket. Ők általában nagyobb értékű ingatlanokban laknak, tehát lehetőségük lenne arra, hogy az ingatlant eladják, rendezzék adósságukat, majd kisebb lakást vásároljanak. Az ő esetükben az állam nem vállalhat át adósságot. Az OTP-től felszólítást kapnak az ingatlan eladására, s ha ezt nem teszik meg, úgy előreláthatóan kilakoltatás vár rájuk. Az ilyen családok esetében az OTP Bank dönt az eljárásról, állami, önkormányzati segítség nem várható. A harmadik csoportba sorolnák azokat, akiknek ingatlana értékes ugyan, de a bevétel éppen csak az adósságot fedezné. Esetükben vizsgálják, hogy az állam kedvezőbb, hosszabb lejáratú hitellehetőséget tud-e nekik biztosítani.
Megkérdeztük Rost Andreát: kétgyermekes édesanyaként mit szól ahhoz, hogy Magyar Péter szerint vegyen újat magának, akinek külföldön él a gyermeke?