Száz falu száz kötetben

Háromméternyi helyet foglal el majd a könyvespolcon az a sorozat, amely száz kötetben száz magyar falu történetét, kultúrtörténetét dolgozza fel. Az első a Deák Ferenc szülőhelyéről, Söjtörről készült monográfia volt, a most megjelent huszonötödik pedig a Tolna megyei Ozorát mutatja be. 2002 tavaszára készül el a századik kötet, és azzal különlegesen értékes vállalkozás fejeződik be.A magyar történetírás még soha nem jutott el oda, hogy egységes szemlélet szerint, nagy számban dolgozza fel a falvak történetét, amelyek viszont az ország fejlődésében kitüntetett helyet foglaltak el, mondja Buza Péter, a sorozat ötletgazdája és szerkesztője. Mindanynyian faluról származunk, onnan érkeztünk a városba, ott éltek a szüleink, a nagyszüleink. A település pedig családokból áll, amelyek történetük során végigszenvedték és szolgálták a történelmet. Ha ők nem maradtak volna meg, a nemzet pusztult volna el, véli a szerkesztő, aki úgy gondolta, a millennium kiváló alkalomnak ígérkezik e vállalkozás elindítására.Születtek korábban is helytörténeti indíttatású monográfiák, mint például Borovszky Samu 1896 és 1914 között készült huszonegy kötetes, Magyarország vármegyéi és városai című nevezetes munkája (reprintjének kiadását 1988-ban elkezdte a Dovin, a vállalkozás azonban érdeklődés hiányában elhalt) vagy a közelmúltból emlékezetes Magyarország felfedezése sorozat. A Száz magyar falu könyvesháza keretében most egységes elvek szerint szerkesztve olyan települések múltját ismerhetjük meg, amelyek valamikor a történelem folyamán kiemelt figyelmet kaptak. A Balsay István elnökletével működő és főszerkesztőként Kosáry Domokost jegyző szakmai bizottság dolgozta ki a kötetek egységes tematikai szerkezetét, amelyhez a hazai helytörténetírás legjobb hagyományait vették alapul. A lista öszszeállítása során áttekintették a legfontosabb műemléki, természeti néprajzi érdekességű településeket. Végül közülük választották ki azt a százat, amelyeknek még nincs igényes történeti feldolgozásuk, a település vagy a megye önkormányzata vállalkozott a támogatásra, és találtak képzett szerzőt is a munka megírására.A szerzők kiválasztása során a szerkesztőbizottság kikérte a helyi történészek véleményét, majd bekérték a jelöltek már megjelent munkáit. A monográfiák íróinak többsége kötődik az adott településhez, esetleg kapcsolatban áll vele. A kötetek első felében a falu története olvasható a kezdetektől napjainkig. A második részben kapott helyet a demográfiai és gazdasági változások leírása, az egyház- és iskolatörténet, valamint a néprajzi sajátosságok bemutatása. Mindazok az elemek tehát, amelyek a falu életének részei.Buza Péter szerint a kötetek bemutatója egyben faluünnep is. Az érintett településeken minden család vásárol is legalább egy példányt. Az emberek büszkék arra, hogy nekik is van történelmük, hogy közük van mindahhoz, ami a faluban történt. A gyűjtőmunkának része ugyanis a levéltári és már gyűjteményben őrzött anyagok feldolgozása mellett a faluban élők tulajdonában lévő értékes dokumentumok és családi fotók felkutatása is. Tízezer olyan fotó jelenik meg a száz kötetben, amelyeket korábban még nem publikáltak. A monográfiák végén található névjegyzékek, gazdaságtörténeti adatok pedig lehetővé teszik, hogy a későbbiekben száz falu adatainak az összevetésével történeti elemzés is készülhessen.A sorozatban hat magyarországi nemzetiségi és hat határon túli magyar falu története is helyet kap. Egy megyéből legkevesebb három, de legfeljebb hat falu kerülhetett fel a listára. A kötetekbe a legújabb régészeti és történeti kutatások eredményei is bekerülnek. Példaként említhető a karosi honfoglalás kori temető feltárása, amely a történészeket arra a következtetésre juttatta, hogy ez a település volt 1040-ig az első magyar „főváros”.A Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht.-t e sorozat elkészítésére alakították magánszemélyek hárommillió forint alaptőkével. Abban változatlanul reménykednek, hogy a millenniumhoz méltó kezdeményezést támogatja a kulturális kormányzat. A szép kivitelezésű könyveket 1850 forintért árulják, kötetenként egymillió forint veszteséget „termelnek”. (A legolcsóbb terjesztőt kerestük meg, hogy ne kelljen magasra emelni az árat, így a falvakban is meg tudják venni a könyvet, mondja Buza Péter.) A sorozat legjelentősebb támogatói a helyi és megyei önkormányzatok, amelyek fontosnak tartják, hogy megőrződjenek vagy éppen visszakerüljenek a magyar történeti köztudatba.