Szent István és a zene

„Nékünk születtél Lengyelországból, mennyből adatál nagy csudaképpen...” – hangzik a Szent László-himnusz első sora. Ha azt mondom, Pro Musica Antiqua Hungarica, Danubiana Egyesület, legfeljebb a vájt fülűek értik, kikről is van szó. Ha viszont azt mondom, Kecskés-együttes, sokak számára ismerősen cseng a név. A két elnevezés ugyanazokat a művészeket takarja, az immáron harminc éve folyamatosan régizenével foglalkozó muzsikus társaságot, akik a régi korok zenéjét korabeli hangszerekkel, stílushűen szólaltatják meg évtizedek óta. Repertoárjuk felöleli a régi európai zenén kívül a török, arab, perzsa fejedelmi udvarok muzsikáját a X–XVIII. századból. Hangszereik: szoprán-, alt- és basszuslantok, koboz, tambur, duda, furulyák, tekerőlant, doromb, dobok, töröksíp, zergekürt, harangjáték... Félszáznál több magyar témájú egyórás műsoruk van, köztük a legismertebbek talán a Carmina Burana et Hungarica, a régi török zene Európában, Balassi Bálint és Rimay János énekelt versei.– Régizenéről az 1800-as év előtti darabok esetében beszélünk. A hangszerek fejlődése és az előadás módja abban az időben jelentősen megváltozott. Természetesen 1848 és a verbunkoszene még a repertoárunkba tartozik – tisztázza a régizene fogalmát Pastinszky András, aki az együttes háttérirányítását látja el (nála gyakorolnak, stúdiójában veszik fel anyagaikat a zenészek). Ő hangszereli az egyes műveket, valamint bővíti a hangszertárt. Mint elmondta, a régizenében épp az a szép, hogy élő zenei anyagot kell komponálni a zenetudósok által összegyűjtött és értelmezett anyagból. Az autentikus előadáshoz autentikus hangszer szükséges, ezért az ókori hangszerektől kezdve a XVIII. századiakig készíttetnek zeneszerszámokat. – Nincs semmi biztosíték, hogy így autentikusan fog szólni az adott téma, de legalább közelítünk hozzá. A hangszer egyben lehetőséget nyújt, hogy megvizsgáljuk, kikísérletezzük, mi hogyan szól rajta, mit lehet eljátszani vele és mit nem – véli Pastinszky András.A nyugat-európai zenei kultúra népszerűsítése mellett nagy szerepet játszik az együttes életében a régi magyar zene kutatása és terjesztése. Idén például Pastinszky András összehívta az ország összes kobzosát, és a Kecskés-együttes kibővített társulatával állítja színpadra a régizenei műsorokat. Húsz éve működő nyári akadémiájukon a közép-európai régizene legjelesebb képviselőit hívják össze évről évre, hogy megismerjék egymás hangzó kultúráját. A megszerzett tudást aztán beépítik repertoárjukba, ahogyan a Szent István és a zene címet viselő kompozíciónak is része a környező népek korabeli zenei hagyománya. A millenniumi évben majd húsz előadást megért összeállításban – melyet a következő évben is többször előadnak majd – közel félszáz éneket és dallamot mutatnak be, mindegyikhez hozzáfűzve néhány mondatnyi ismertetőt. Kevesen tudják, hogy Szent István, Kálmán, László vagy Nagy Lajos korából fennmaradtak zenei darabok a különféle kódexekben és kéziratos könyvekben. Másik fő forrásuk a számos archaizmust rejtő folklór, melynek egyes moldvai változatai még ma is gyűjthetők.– Szent István élete mindig érdekelte a magyar zenészeket, majd minden korban akadt valamilyen kompozíció, mely őt dicsőíti. A mi estjeinken a történelem, irodalom és zene együtt jelenik meg. A verssel, a magyarázatokkal komplex élményt kínálunk a hallgatóságnak, nem véletlenül tartunk annyi ifjúsági előadást. Idén félszáznyi repertoárunkból 60 körüli előadást tartottunk – mondja az egyesület háttérembere.A magyar történelmet reprezentáló összeállítás igen sokrétű: a démonűző imádságtól és népi ráolvasástól vagy temetési énektől eljutnak a kódexekben szereplő énekekig és köszöntőkig. Szent István, Szent Imre – mint a csatamező hőse –, Kálmán király, Szent László, II. István, Boldogasszony Mária egyaránt helyet kap az összeállításban, valamint bemutatják a nyomtatott énekeskönyvek válogatott anyagát a Cantus Catholicitől a Szentsei daloskönyvig. Tinódi, Balassi, Rimay, Szenczi Molnár, Kájoni János, Esterházy Pál, a régi irodalom legnagyobbjainak költeményeiből is válogattak. A régizenei kultúra felelevenítésekor kihagyhatatlan a győzelmi tánc, a hajdútánc vagy a csűrdöngölő. Tisztelegnek a néhány évvel ezelőtt elhunyt Gyüngyös György, az utolsó magyar (népi) kobzos emléke előtt is. Az egyesület stúdiójában nemrégiben hozzáfogtak egy régi magyar zenei antológia összeállításához, ami egyedülálló vállalkozás a magyarországi zenei életben. Szent István korának zenei emlékezete olyan fundamentum, melyre ma is építeni lehet – vallják.