Tíz éve most a legoptimistábbak az oroszok

A továbbra is elkeseredésre okot adó megrázkódtatások ellenére az oroszok minden eddiginél elégedettebbek a búcsúzó évvel, s hasonló optimizmussal tekintenek a 2001-es esztendő elé is. Ez derül ki a legnagyobb közvélemény-kutató intézet, a VCIOM Moszkovszkije Novosztyi számára készített felméréséből, amelynek értékelői a személyes biztonság érzésének növekedésével, az egyéni sikerekkel magyarázzák ezt a feltűnő optimizmust, amelyet az emberek nem országuk vagy munkahelyük helyzetéhez kötnek.Miközben az oroszok túlnyomó többsége továbbra is alapvetően gyatra körülmények között él, az újévi fenyőállítást megelőző vásárlási láz a napokban a tetőfokára hág. Moszkvában és néhány gazdagabb városban legalábbis magyar szemmel is meghökkentő méreteket ölt. Az újévkor itt szokásos ajándékozás előtti sürgés-forgás közepette a sajtó természetesen az év értékelésével foglalkozik. Meg-megjegyzik, hogy a XX. század sokak szerint Oroszország százada volt, még akkor is, ha nem mindig a legdicsőségesebb jelzőkkel lehet illetni, leginkább azonban napjaink történéseit összegzik.Így a VCIOM felmérése szerint az év legfontosabb eseményei között az oroszok szemében vezet a Kurszk tragédiája. Ezt követi Jelcin távozása és Putyin elnökké választása, majd rögtön ott a sorban a nyugdíjemelés, megelőzve az olimpiát és a Puskin téri robbantást, a csecsenföldi „antiterrorista” akciót és az osztankinói tévétorony kigyulladását. Nem fért be az első tízbe az amerikai elnökválasztás, a jugoszláviai rendszerváltás, de a hazai történések közül a Berezovszkij és Guszinszkij körüli botrányok sem.A legbefolyásosabb politikusnak magasan Putyin elnököt tartják. A meglepő csupán az – vagy nem is annyira? –, hogy míg az elmúlt években néhány százalékpontnyi volt csak a különbség a toplista élcsoportján belül, addig most a 38 pontos Putyint mindössze néggyel követi a második helyen Clinton. Az elnököt a tettei alapján megmérő lakosság ítélete ugyanakkor korántsem ilyen kedvező. A megkérdezettek 45 százaléka szerint képes például megbirkózni a rendteremtés feladatával, míg ennél többen vélték, hogy nem. Gazdasági téren tett erőfeszítéseit 65 százalék ítélte finoman szólva is kevésnek, míg valamivel jobbnak vélték a demokrácia megerősítése terén tett lépéseit. A legeredményesebbnek az Oroszország nemzetközi helyzetének megerősítésére irányuló törekvéseit látják. Mindezek ellenére a lakosság 68 százaléka bízik Putyinban, s negyven százalékuk kész lenne szavazni is rá. Ekkorára tehető azok aránya is, akik rendkívüli módon hisznek benne, míg a társadalom 60-70 százaléka reménykedik, hogy Putyin kivezeti az országot a válságból. Mindez szakértők szerint arról tanúskodik, hogy Putyin népszerűsége nemcsak vetélytársaiétól, hanem a a konkrét eredményeket értékelő mutatóktól, sőt a realitásoktól is messze elszakadt.