Új megvilágításban a külső üzletrészek

Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága tegnapi ülésén elnapolta a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről, valamint az új szövetkezetekről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalását. A T/3010. számú, a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészekről szóló javaslathoz ugyanis egy teljesen új módosító javaslat érkezett, amely szerint a szövetkezeteknek valamennyi külső üzletrész-tulajdonostól meg kell vásárolniuk az üzletrészét. Közben az eddig beterjesztett módosító javaslatokat a beterjesztők visszavonták, Orosz Sándor, a bizottság MSZP-s alelnöke viszont fenntartotta azokat.Tegnap a mezőgazdasági bizottság tagjai a tényleges napirend előtt arról folytattak parttalan vitát, hogy a Farkas Sándor elnök által beterjesztett módosító javaslat tulajdonképpen minek is minősül. Az ellenzék a beterjesztést új törvényjavaslatként értelmezte – ami szerintük teljesen új helyzetet teremt a szövetkezeti külső üzletrészek kérdésében –, míg a kormánypártok az előterjesztést szokványos javaslatnak minősítették.Az új javaslat – szövegezése szerint – azokra a szövetkezetekre terjed ki, amelyek árbevételének több mint 50 százaléka mezőgazdasági tevékenységből származik, és amelyeket a törvény hatálybalépésekor még nem töröltek a cégnyilvántartásból, nem indult ellenük csődeljárás, és nem rendelkeznek érvényes közgyűlési döntéssel a szövetkezet átalakulásáról.Az új indítvány az eredeti törvényjavaslat koncepciójától eltérően két részre osztja a külső üzletrész-tulajdonosokat: az alanyi jogú üzletrész-tulajdonosokra – illetve örököseikre –, akik 1992-ben úgy részesültek vagyonnevesítésben vagy üzletrészjuttatásban, hogy nem voltak szövetkezeti tagok. Minden más külső üzletrész-tulajdonos – például aki eredetileg tag volt, de kilépett, a kilépett tag örököse, valamint az, aki vásárlás révén jutott üzletrészhez – a másik csoportba tartozik.A módosító javaslat szerint a szövetkezetnek valamennyi külső üzletrész-tulajdonostól meg kell vásárolnia az üzletrészét. Az alanyi jogú üzletrész-tulajdonosoktól a nyolc évvel ezelőtt megállapított névérték teljes összegén kell az üzletrészt megvenni. Ehhez a szövetkezeteknek – vagyoni helyzetüket figyelembe véve – az állam segítséget nyújtana oly módon, hogy a szövetkezet javára állami pénzekből meg lehessen vásárolni az alanyi jogú külső üzletrész-tulajdonosok üzletrészét. A fedezetet az ÁPV Rt. privatizációs bevételei szolgáltatnák. A szövetkezet ily módon az állam adósává válna, a kifizetett vételárat pedig egy év alatt vissza kellene fizetnie, bizonyos esetekben azonban lehetőség lenne a teljesítési határidő módosítására is. A nem alanyi jogú tulajdonosok esetében viszont a szövetkezetnek kellene biztosítania a teljes (1992-es) névértéknek megfelelő vételárat.A javaslat indoklása szerint a külső üzletrész-tulajdonosok jogi helyzetének rendezését szolgálja az a módosítás, hogy amíg létezik külső üzletrész – az új szövetkezeti törvény szerint maximum még öt évig –, addig a külső üzletrész-tulajdonos a közgyűlésen gyakorolhatja azon jogokat, amelyek a szövetkezet tagját megilletik.Miután az eredeti törvényjavaslathoz benyújtott, nagyrészt kormánypárti módosításokat az előterjesztők visszavonták, az új javaslat hovasorolásáról viszont nem született döntés, Orosz Sándor az eredeti törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról pontról pontra való szavazást és indoklást kért, a vita elhúzódott a plenáris ülés kezdetéig.Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága tegnap este folytatta az üzletrészeket érintő két törvénytervezet tárgyalását, az ülés eredménye azonban lapzártánkig nem született meg.