A nyugati magyarok számára óriási perspektívát jelent a Nyugati Magyar Tanács (NYMT) létrehozása, hiszen végre a figyelem azokra a konkrét szükségletekre irányulhat, amelyek megoldására évtizedek óta várnak a távolban élő nemzettársak – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Hámos László, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány elnöke. A vezetőt azt követően kérdeztük, hogy a kormány november 29-i határozatával létrehozta a NYMT-t.Megalakítását az a folyamatosan felmerülő igény indokolta, hogy a nyugati magyar közösségeket új szálak kössék Magyarországhoz – hangsúlyozta Hámos László, emlékeztetve arra: a távolban élő magyar származásúakat évtizedeken át mellőzték, egyfajta kirekesztettségi érzést váltva ki belőlük. A polgári kormány ideje alatt azonban a nyugati magyarok egyre fokozódó segítőkészsége mellett kormányzati oldalról is megfogalmazódott, hogy tanácsadási lehetőséget kellene biztosítani a világ másik részén élő mérvadó személyiségeknek is. Az NYMT tevékenysége azonban nem csak a tanácsadói szerep betöltésére korlátozódna, a tanács hozzájárulna a Nyugaton élő magyar közösségek és egyének magyarságtudatának megőrzéséhez. Egyben a tanács új együttműködést jelenthet a harmadik irányvonal erősítésére, amit a Máért zárónyilatkozata úgy fogalmaz, hogy „működése során nemzetközi téren hatékonyan segítse elő Magyarország és az egész magyar nemzet érdekeinek érvényesítését” – fejtette ki Hámos.Az elnök elmondta, hogy a tanácsnak nem csúcsszervezetei, hanem csúcsprogramjai lennének, egyelőre tíz munkacsoport alakulna, amely konkrét problémák megoldására lenne hivatott. Ilyen például a Magyarország európai integrációjáért tevékenykedő célcsoport, vagy az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet támogató nemzetközi védnökség. Jelentős tennivaló vár ugyanakkor a Nagy Károly által vezetett munkacsoportra, amely a nyugati magyarság szociológiai felmérését tűzte ki célul. Hámos fontosnak tartja, hogy a tanács egy nem hierarchikusan felépülő szervezet legyen, a testületek pedig minőséget teremtő, konkrét eredményeket hozó szerepet töltsenek be. Lapunknak arra a felvetésére, hogy a tanács tagságba akarja-e tömöríteni a nyugati magyarságot, az elnök kifejtette: abban a térségben a legitimáció alapja nem a tagság, ott a teljesítmény, a minőség a rendezői elv. A tanács nem szeretne rivalizálni vagy konfliktusba kerülni semmilyen más szervezettel, a Magyarok Világszövetségével (MVSZ) sem – ecsetelte Hámos. Hozzáfűzte, bárhonnan érkező értékorientált kezdeményezéshez pozitívan viszonyulnak. „Nem tartom egészségesnek, ha bármiféle ellentétet feltételeznek az NYMT és az MVSZ között, az a tény, hogy a Magyar Állandó Értekezleten a nyugati magyarságot nem az MVSZ, hanem az NYMT képviselte, kormányzati igény volt, a jövőben azonban a konkrét munka és nem a politizálás az érdekes” – szögezte le Hámos. Az elnök elmondta, egyelőre nem tudja, hogy milyen pénzből működik majd a tanács, kormányzati támogatásról nincs ismerete, felajánlották azonban egy Nyugati Magyar Tanács Alapítvány létrehozását. Hámos bízik benne, hogy a kormányhatározat értelmében sikerül magát a szervezetet december 31-ig felállítani, ellenben még nem tudja, ebben milyen szerepet vállalna. „Egy laza, nem hierarchikus együttműködés megteremtését és egyengetését valószínűleg elvállalom” – fogalmazott Hámos László, akinek a májusban megtartott Magyarország 2000 című konferencián való felszólalását követően sikerült a Nyugati Magyar Tanácsot létrehozni.
Szijjártó Péter: Az orosz szállítások leállítása kinyírná a magyar energiaellátás biztonságát
