Új termékek a NABI régi piacán

Számos nagynevű autóbuszgyártónak nem sikerült megvetni a lábát az Egyesült Államok piacán, ahol a NABI megrendeléseket kapott. A nemrég felvásárolt brit Optare cég buszait is értékesítik az amerikai piacon.Első pillantásra úgy tűnhet, nem nagy fegyvertény a NABI számára, hogy éppen az USA-ban kap nagyobb megrendeléseket. Az Egyesült Államok piaca azonban valóban értékes – világosít fel Rácz András, a cég vezérigazatója –, ott ugyanis egy-egy busz értékesítésével sokkal nagyobb hasznot lehet elérni, mint például az európai autóbuszpiacon. Nem csoda, hogy az Egyesült Államokban szerette volna megvetni a lábát a legtöbb buszgyártó cég. Az sem véletlen viszont, hogy sok nagy buszgyártónak Rácz András szerint „vérző orral” kellett otthagynia ezt a piacot, és sokan már nem is próbálkoznak ide „betörni”. Olyan nagy név, mint a Mercedes sem bizonyult elégnek ahhoz, hogy új autóbuszokat terjesszenek el a végtelen lehetőségek országában. A sikerhez itt ugyanis nem elég a márka. A szabadság hazájában máshol elképzelhetetlen protekcionizmussal védik a hazai termelést. A „Buy American” (Vásárolj amerikait) törvény értelmében az önkormányzatok által beszerzett autóbuszok alkatrészei hatvan százalékának az USA-ból kell származnia, és az összeszerelést is ott kell végezni. E feltétel miatt is van üzeme a cégnek az Egyesült Államokban. Ahhoz, hogy megvethessék a lábukat a piacon, a NABI-nak találnia kellett egy olyan részpiacot, ahol versenyezni tud a nagy helyi buszgyártókkal. A hatalmas iskolabusz-megrendelések nem kecsegtetnek nagy haszonnal, és nehéz is teljesíteni az alacsony árakat. Néhány nagyobb cég gyártja ezeket a filmekből is jól ismert, kézzel nyitható ajtajú, apró ablakos, olcsó buszokat, évtizedek óta változatlan designnal. Az iskolabuszokhoz felhasznált régi gyártóeszközök sokszor már nullára vannak leírva a vállalat könyveiben. Ez bizonyosan nem az a terület, ahol egy kis, egyedi buszokat gyártó cég labdába rúghatna. A távolsági buszok piacát is a nagyok uralják, a távolsági járművek alkatrészigénye ugyanis elképesztő méreteket öltött: csak egy távolságibusz-ajtó körül több mint egy tucat speciálisan préselt alkatrész van beszerelve – számol be a vezérigazgató utazási tapasztalatairól. Ráadásul itt a műszaki követelmények is teljesen mások. Ezért szakosodtak a városi buszok gyártására a magyar cégnél. Ezeket a buszokat főként a helyi önkormányzatok szerzik be, a tömegközlekedési vállalatokkal közösen. A beszerzés módja igen változatos: van, ahol részletes műszaki feltételeknek kell megfelelniük a szállítóknak, és a zárt borítékban benyújtott árajánlat alapján döntenek. Máshol az ajánlatok többi jellemzőjét is összevetik. Van, ahol a tender győztese automatikusan megkapja a megrendelést, de a NABI-val is megtörtént, hogy miután megnyertek egy beszerzési eljárást, udvarias levélben közölték velük: a szállítás jogát mégis másnak adják. A céget persze ugyanígy érhetik kellemes meglepetések is: megesett, hogy egy olyan városi önkormányzat kereste meg őket, amelyiknek a pályázatán részt sem vettek. Ilyenkor ők vannak kedvező pozícióban, hiszen nem köti meg a kezüket a pályázati feltétel, nem olyan szoros a határidő.A cég nyitni akart az európai piacok felé is, de itt sem marketingszervezete, sem saját alkatrészellátása nem volt. Ráadásul az USA-ban gyártott buszok műszakilag sem felelnek meg teljesen az európai előírásoknak (ezek a járművek túl szélesek az Óvilág út- jaira). Ezért döntöttek az akvizíció mellett. Az angol Optare azért tűnt megfelelőnek, mert hasonló filozófiával működik, mint a NABI: rugalmasan gyárt kis szériában új modelleket. A brit cég is teljes egészében maga gyártja le a buszait, vagyis szintén független gyártó. A felvásárláskor tehát nem kellett azt vizsgálni, milyen ismeretlen beszállítóval kötik össze a sorsukat. Az Optare szintén városi buszokat gyárt, és mivel a NABI-nál is angolul beszélnek, nyelvi korlátok nem nehezítik az együttműködést. A befektetőket persze az is érdekli, hogy mi az a plusz, ami a különálló vállalatok fúziója után létrejön, a – divatos szóval – szinergiákra kíváncsi. Nos, a két gyártó cég az egyesülés után egymást kiegészítő termékeivel lép fel az amerikai piacon, és a műszaki fejlesztéseik eredményeit is együtt hasznosítják. Míg az angol cégnél felhasználták a magyarok rozsdamentesacél-technológiáját, addig a NABI új compo-buszának tervezésében az angol mérnökök is jelentős részt vállaltak. Az Optare egy korábbi termékének továbbfejlesztése már most hetvenöt darabos megrendelést kapott az USA-ban, a másik angol származékkal, az alacsony padlós, tizenkét méteres buszukkal pedig a magyar piacot célozták meg. Megtakarításokat várnak a közös beszerzéstől is, de Érsek Ákos, a NABI társasági igazgatója az egyik leglátványosabb pozitív hatást a termelési együttműködéstől várja. Mint mondja, ez egy időigényes folyamat, de az már biztos, hogy a kaposvári üzemükben is fogják gyártani a britek által kifejlesztett rokkant-kisautóbusz alvázát. Céljuk, hogy az alacsonyabb költségű magyar üzemek legyenek az ang-liai gyárak beszállítói, amivel újabb megtakarítást érhetné- nek el.Az elvi lehetőség tehát megvan a szinergiára. Persze az is kérdés, hogy az Optare önmagában mennyire jövedelmező cég, és megérte-e a 28,5 millió dollárnyi vételár és a 6,7 millió dollárnyi adósság átvállalása. Azoknak, akik részvényvásárláson gondolkoznak: az angol leányvállalat tavaly (még önállóan) 41,66 millió fontos (akkori áron 67,48 millió dollár) árbevétel mellett 1,08 millió fontos (1,75 millió dollár) adózott eredményt produkált.