Viták a földalap létrehozásáról

Nagy vihar kavarog a Nemzeti Földalap felett. Nehezen jutnak konszenzusra a parlamenti pártok abban, hogy ki vagy milyen szerv gyakorolja a felügyeletet a szervezet felett. Orbán Viktor és Torgyán József között már született egy elvi megállapodás, amely szerint az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium gyakorolná a felügyeletet, de a miniszterelnöknek is rálátása lenne a földalap működésére.Az FKGP a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba (FVM) szeretné integrálni a Nemzeti Földalapot (NFA), amelynek az alapjául szolgáló állami földeket – bizonyos törvényi hiányosságok miatt – jelenleg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.), a Kincstári Vagyon Igazgatóság (KVI), az Igazságügyi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, illetve a vízügyi igazgatóságok és a nemzeti parkok kezelik. A témáról már több politikai párt kifejtette nézetét, ám hogy az NFA miként működne, mi lenne a feladata, arról nemcsak az FVM, hanem az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet és az ÁPV Rt. is készített egy-egy koncepciót, amelyek helyenként lényegesen eltérnek egymástól.Egyes – az agrárprivatizációban jártas – szakértők már régóta hangoztatják, hogy célszerű lenne e jogokat és tulajdonokat egy vagyonkezelő szervezethez rendelni, amely aztán a legkülönbözőbb céloknak megfelelő gazdálkodást folytathatna. Létezik egy ilyen szervezet, az ÁPV Rt., hiszen ez az intézmény az állami tulajdonjogok gyakorlója. Az NFA koncepcióját a vagyonkezelő az alábbi módon definiálta: „A Nemzeti Földalap olyan szervezet, amely a rábízott (tulajdonosi joggyakorlásában vagy vagyonkezelésében lévő) állami tulajdonban lévő földvagyonnal, elsősorban termőföldekkel, erdőkkel – beleértve a védetté nyilvánított, illetőleg védelemre tervezett területeket – a nemzetgazdaság szempontjából kívánatos és törvényben meghatározott célok megvalósítása érdekében gazdálkodik, illetőleg megvalósítja a földvagyonnal kapcsolatos kormányzati célkitűzéseket.”A továbbiakban leszögezi, hogy a magyar állam legértékesebb nemzeti vagyona a termőföld. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy az állami tulajdonú termőföld kezelése körül bizonyos érdekek miatt kialakult állóháború nem emeli a vagyonkezelés színvonalát. Az eltérő koncepciók jelenléte az egy tulajdonoshoz tartozó vagyonelem működtetésében egészségtelen, a földhasználókban a bizonytalanság, átláthatatlanság érzetét kelti, esetleg saját érdekeiknek – a tulajdonossal szemben való – elvtelen érvényesítésére is lehetőséget ad. Az intézménnyel kapcsolatos törvénytervezet elkészült, tárcaközi véleményezése megtörtént, így nincs akadálya annak, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson a Nemzeti Földalapról. Tamás Károly, az FVM közigazgatási államtitkára szerint az NFA-t azért kell létrehozni, hogy lehetővé váljon az észszerű gazdálkodás az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal, továbbá segítse a kormány birtokpolitikai céljainak megvalósítását, elsősorban a családi gazdaságokon alapuló korszerű birtokszerkezet kialakulását. A földalap szerepet kapna a gazdaságosan művelhető birtoknagyságok kialakításában, de feladata lenne az is, hogy visszaszorítsa, megszüntesse a földspekulációt, az illegális földvásárlást és földhasználatot.A minisztérium álláspontja szerint a földpiaci mozgásokba az államnak – akárcsak az Európai Unióban – kötelessége beavatkozni. Ezzel kapcsolatban Tamás Károly úgy nyilatkozott: az EU döntéshozói már felismerték, hogy a föld legfontosabb funkciója az élelmiszer-termelés, amely csak akkor teljesíthető, ha az állam a földtulajdon megszerzését és hasznosítását közcéloknak rendeli alá. Az agrártárca ezért szeretné az állami földkészlet-gazdálkodást és a nemzeti földpolitikát egy átfogó intézményrendszeren – történetesen az FVM-en belüli közhasznú társaságon – keresztül irányítani.Az NFA lényegében az állam tulajdonában lévő, folyamatosan változó nagyságú és elhelyezkedésű földterület, amelyet az állam részben mezőgazdasági céllal – vagyonkezelési szempontból – hasznosítana, részben pedig sajátos birtokpolitikai és közcélok érvényesítéséért hozna létre, működtetne és használna fel. A földalap létrehozását követően tehát az NFA folyamatosan vásárolhat, értékesíthet és bérbe adhat majd földeket.A pártok jelenleg azon vitáznak, hogy ki kezelje ezt a nem csekély vagyont, hiszen a jelenleg az ÁPV Rt. tulajdonában lévő 400 ezer hektárnyi földterület mintegy 70 milliárd forint vagyontömeget jelent. Ám ha arra gondolunk, hogy az Európai Unióban a föld forgalmi ára öt-tízszerese a magyarországiénak, ez azt jelenti, hogy az EU-csatlakozás után ez a 70 milliárd máris 700 milliárdot ér majd. Ehhez jön még az egymillió hektár állami erdő, amelynek értéke hasonló, de ha a területen lévő fa árát is hozzáadjuk, akkor még több. Összességében is több ezer milliárdos vagyonról van szó, tehát érthető a körülötte kialakult harc.A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Budapesten tartotta 14. plenáris ülését. William Witherell, az OECD pénzügyi, költségvetési és vállalati ügyek igazgatója akkor a földalapról is elmondta véleményét. Eszerint nem ajánlatos különböző minisztériumok gondjaira bízni a privatizáció után még megmaradt tartós állami vagyon kezelését. Sokkal szerencsésebb, ha egy független, önálló vagyonkezelő szervezet gondozza az állam vállalkozói vagyonát. Az igazgató annak fontosságát is hangsúlyozta, hogy a minisztériumok ennek a szektornak szabályozói, és ne irányító-tulajdonosai legyenek.Az FVM vezetői úgy látják, hogy a földalap működtetéséhez megvan az apparátusuk, hiszen minden megyében működnek földművelésügyi hivatalok, országos kiépítettségű a falugazdász-hálózat, szoros kapcsolatban állnak a Földmérési és Távérzékelési Intézettel, és az agrárkörnyezetvédelemi kérdésekben is otthon vannak.Az agrártárca álláspontjával szemben az Országgyűlés előtt van a Magyar Demokrata Fórum előterjesztése, amely megelőzné, hogy két szaktárca vitatkozzon azon, vajon az agrártárca vagy az ÁPV Rt., illetőleg a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá tartozzon a Nemzeti Földalap. Dávid Ibolya szerint a legjobb az lenne, ha a földalap ellenőrzése – Medgyasszay László MDF-es képviselő javaslatának megfelelően – az Országgyűlés felügyelete alá kerülne.Hasonló véleményen van a MIÉP is, amely nemzetstratégiai kérdésnek tekinti az NFA ügyét, és hatpárti tárgyalást tart szükségesnek a tervezett intézményről. Csurka István korábban egyértelműen kijelentette: a Nemzeti Földalappal kapcsolatos adminisztrációs teendők lebonyolítására egy, az Országgyűlés felügyelete alatt álló intézményt kellene létrehozni. A MIÉP szerint a földtulajdonnal kapcsolatos valamennyi törvényt összhangba kell hozni, a fiatal magyarok földhöz juttatása pedig a nemzetfogyás megállításának egyik eszköze lehetne.A parlamenti viták ellenére és mellett a Nemzeti Földalapról már elvi megállapodás született Torgyán József és Orbán Viktor között, amelynek részletei és az ehhez kapcsolódó jogszabályi háttér kidolgozása után kerülhet a kormány elé a törvénytervezet. A megállapodás biztosítja, hogy a földművelésügyi tárca vezetőjének és a miniszterelnöknek is kellő rálátása legyen a Nemzeti Földalapra. Így kettős ellenőrzés alatt működik majd a testület, amely kizárja az esetleges visszaéléseket.A Nemzeti Földalapot idén már aligha, de jövő év elején létrehozzák, és a viták ellenére az FVM felügyelete alá tartozik majd. Erre utal az a tény, hogy a minisztérium következő kétévi költségvetésébe beépítettek öt-öt milliárd forintot a földalap létrehozására, illetve finanszírozására. A parlamenti szavazás azonban még hátravan, tehát nem dőlt el semmi – még az elvi megállapodások ellenére sem.