Zászló ezer évért

A Szent István alapította keresztény állam ezer évét 2000.január 1-jétől ünnepeljük. Az ünnepségsorozat kiemelkedő eseménye a millenniumi zászlóátadás. Az országháromezer-kétszáz településéből eddig már csaknemháromezer önkormányzat tartott millenniumi ünnepet, és vette át a zászlót. Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos bevezetésképpen az első zászlóátadásra emlékezik.Azon tűnődtünk, hol adjuk át az első millenniumi zászlót. Javasoltam, nézzük meg, ki jelentkezett 2000. január 2-án elsőnek. Bajót község volt. A templomban tartották az ünnepséget. A falu megkérte korábbi plébánosát, Balás Bélát – aki most kaposvári püspök –, hogy mondja ő a misét, és tartsa meg a prédikációt. A református Orbán Viktorral elöl ültünk, majd ő átadta a zászlót. A kis falucska templomába néhány száz ember fért be, a miniszterelnök nagyon szép beszédet mondott, és amikor kiléptünk a domb tetején álló kis térre, a környező havas hegyek feketéllettek az emberektől. Még a Felvidékről is sokan jöttek. Idősek, fiatalok vettek körül bennünket, rázták Orbán kezét. Ez volt a nyitány.– Két esztendeje, hogy kinevezték a millennium kormánybiztosának. Mennyire elégedett az ünnepségekkel?– Abból indultam ki, hogy hagyni kell az országot ünnepelni. Csaknem ezer község csinosította a külsejét anyagi segítségünkkel. Azt mondhatom, hogy az ország nyolcvan százaléka örömmel ünnepli a millenniumot, mert tudja, hogy ezer éve létezik a magyar állam, megmaradt a magyar nyelv, és azt is tudja, hogy a magyar történelem a honfoglalással és Szent Istvánnal kezdődik. Az ország lakosságának kisebb része az, amely számára 1945 az első fontos fordulópont.– Akadt település, amelyik visszautasította a zászlót?– Ilyen nem lehetett, mert mi csak a jelentkezéseket fogadtuk. De volt olyan polgármester, akit nem érdekelt az ünnep. Persze előfordult, hogy ellenzéki vezetésű településtől a lakosság kényszerítette ki a millennium megünneplését. Az önkéntesség kimondásával kitettük magunkat annak, hogy az ünnepségsorozat csak kevés önkormányzatot, várost, falut fog érdekelni. Nem így történt, lassan a háromezredik zászlót adjuk át.– Olykor úgy tűnik, mintha államiságunk megünneplésének sok az ellenzője. Rosszallásukat fejezték ki néhányan a szocialista-liberális oldalról, hogy hárommilliárddal többet költünk az országkép alakítására.– Az általam vezetett hivatal teljesen független mind a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának költségvetésétől, mind az Országimázsközponttól. Kiadványainkon ott van hivatalunk jele, a jogar. Működésem első hónapjaiban tapasztaltam némi gúnyolódással vegyes tartózkodást vagy ellenállást. Az ellenállás úgy tört meg, hogy felszólításomra az ország különböző részeiből érkeztek a jelentkezések a millenniumi ünnepségre. Felszabadult az emberekben a tudatosan, szervezetten elfojtott nemes patriotizmus és önérzet. Az ellenzék vezető politikusai sem egyformán gondolkodnak. Meg kell jegyeznem, hogy például Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke, az MSZP tagja méltó módon tartott beszédet több zászlóátadási ünnepen, ahová meghívták.– Úgy tudom, eddig több száz műalkotást avattak fel.– A Duna–Tisza közén és a Tiszántúlon igen kevés Szent István-szobor volt, ami több szempontból érthető, mert kálvinista területek. Egyik meglepetésem, hogy az országban két év alatt összesen hatvankét Szent István-szobrot állítottak fel, jelentős számú emlékművet az Alföldön.– Ez azért is érdekes, mert látszólag felzúdulás kísérte Szent István koronájának átszállítását a Parlamentbe.– Ez Budapesten szervezett akció volt, amelyhez az ország lakosságának semmi köze. A magyarok többsége tudja, hogy a korona az ország függetlenségének jelképe, nem múzeumi tárgy. Mivel a Szent Korona az egész országot jelképezi, és az országot a mindenkori Országgyűlés képviseli, a koronának az Országházban van a helye. 1945-ig a bírósági ítéleteket a magyar Szent Korona nevében hozták. A király a Szent Korona alárendeltje volt. A választott király végrehajtotta a korona, vagyis a nemzet akaratát.– A korona tehát egyenlő a nemzettel?– A nemzet jelképe. Az irodám könyvespolcán látható egy szalmából font korona. Hosszú évszázadok óta szokás, hogy aratás után szalmából fonnak valamit. Régebben a földesúrnak vagy egymásnak adták. Megjelent egy falusi néni, és a szalmából font Szent Koronát szeretete jeléül nekünk ajándékozta. Számomra a legnagyobb meglepetés az volt, hogy a millenniumi ünnepséget a legtöbb faluban, párt- és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül, polgármesteri, önkormányzati akarattal a templomban tartották, vagyis az ország lakossága nemcsak azt vette komolyan, hogy ezeréves az államunk, hanem azt is, hogy ezer éve keresztények vagyunk. Tehát az ország a kereszténység kétezer éves ünnepét is elfogadta, ezért ünneplünk legtöbbször a templomban.– Tehát kezd magára találni a nemzet?– Az ország lelkileg felszabadult. A Szent István-i gondolat jegyében a legkisebb faluban is együtt ünnepelnek az önérzetes nemzetiségek, magyar állampolgárokként német, szlovák, szerb, horvát vagy román anyanyelvükön énekelnek, beszélnek. Sikerült feltámasztani a másokat nem bántó nemzeti önérzetet. Ez nem függ össze azzal, hogy a millenniumot ünneplő község milyen pártra szavazott, milyen pártra fog szavazni, vagy milyen összetételű az önkormányzat.– A napi politikától távol tartja a millennium megünneplését?– A millenniumi zászlót pártok képviselői nem adhatják át, mert nem akartuk, hogy az ünnepségek pártgyűlésekké alacsonyodjanak. A zászlót a kormány adja, és a miniszterelnöktől a helyettes államtitkárig bármelyik település bárkit felkérhet a kormány tagjai közül, természetesen engem is mint kormánybiztost a zászló ünnepélyes átadására. Ezenkívül a Magyar Köztársaság elnöke, az Országgyűlés elnöke és három alelnöke kérhető fel. Nagyon fontos kezdeményezésnek tartjuk a Millenniumi olvasó- és énekeskönyv kiadását. Ezt a két kötetet minden, 2000-ben, illetve 2001-ben első osztályos gyerek a kormány ajándékaként kapja, Orbán Viktor miniszterelnök ajánlásával. Akkora volt rá az igény, hogy eddig hatvanezer példányt kellett a határokon túl élő magyar kisdiákoknak juttatni. Családi olvasókönyv ez, amely ezeréves létünk tudatát, örömét szándékozik sugározni az elmúlt ötven év során a közemlékezetből kihullt mondák, mesék, költemények, dalok segítségével.– Legutolsó könyve az Elrepült a gyors idő címet viseli. Ha mérlegre teszi élete munkásságát, boldog, hogy ilyen feladattal bízták meg?– Ennél szebb feladatot nem is kaphattam volna, pedig harminc évig vezettem egy olyan filmstúdiót, amelyben nagyon értékes filmek készültek. Amikor a miniszterelnök 1998 júliusában felkért erre a munkára, boldogan elvállaltam. Nagyon sok fáradsággal, munkával jár, szinte katonai szervezőfeladat. Volt olyan nap, amikor száznegyven községben kellett zászlót átadni. A sors és a nemzeti gondolkodású kormány hetvenöt éves koromra megadta nekem azt a nagy ajándékot, hogy megszervezhettem a millenniumi ünnepséget, fölszabadíthattam a magyarság nemzeti önérzetét, keresztény öntudatát. Ennél nagyobb kitüntetés nem érhetett.