Zöldterület-hiány a fővárosban

Budapesten az utóbbi években egyetlen új park nem létesült, több zöld területet viszont beépítettek. Pedig az úgynevezett athéni nemzetközi egyezmény minimumként írja elő, hogy a nagyvárosok területének legalább 60 százaléka biológiailag aktív legyen. Budapesten ez az arány 40 százalék. Az egy főre jutó bevásárlóközpontok terén viszont az élen járunk.Egy főre átlagosan hét négyzetméter zöld felület jut az európai városokban, nálunk ennek a felét sem éri el ez az arány – nyilatkozta lapunknak Endrédy István, a Fővárosi Közgyűlés környezetvédelmi bizottságának MKDSZ-es alelnöke. Elmondása szerint a budapesti környezetvédelem a bürokrácia és a tehetetlenség áldozatává vált. Az utóbbi tíz évben nem épültek parkok, és az Üllői út és Ferenc körút sarkán található talpalatnyi zöld terület rendbehozása is legalább egy éve húzódik. Endrédy István még 1997-ben javasolta a közgyűlésnek, hogy a millennium évében a főváros létesítsen egy parkot. A kezdeményezést támogatta a testület, de a helyszínt a mai napig nem jelölték ki.Radnóczi Péter, a fővárosi önkormányzat zöldfelület-gazdálkodási alosztályának vezetője elmondta: valóban nem épültek parkok az utóbbi években, sőt néhány megszűnt. Példaként említette a Széna téri és a Kálvin téri zöldfelületet. Budapesten 547 hektár kiemelt zöldterület van, rajta 37 ezer sorfa. A főváros összes zöldterületét kétezer hektárra, a sorfák számát 500 ezerre becsülik – ezt a számot azonban Radnóczi Péter sem hiszi el.– Budapesten szomorúbb a helyzet, mint amilyennek látszik. Rohamosan felgyorsult a külterületek építési övezetbe vonása – mondta lapunknak Radó Dezső, a Levegő Munkacsoport szakértője. A külterületek bevonása következtében Budapesten és környékén – ha beleszámoljuk a szántóföldeket is – 4800 hektárral csökkent a zöldfelület – tette hozzá Radó Dezső. Úgy véli: Demszky Gábor főpolgármester azon védekezése, amely szerint a zöldterületek beépítését a kerületek kezdeményezik, hamis. Az ehhez szükséges hozzájárulást ugyanis minden esetben a fővárosi önkormányzatnak kell megadnia. Radó Dezső kifejtette: akár az Örs vezér teret, akár a Nyugati teret nézzük, a korábbi elképzelések szerint mindkét helyszínen kisebb parkok létesültek volna. Ehelyett plazamonstrumok épültek és épülnek. A legszomorúbb azonban, hogy a Széna téren több mint 70 fát kellett kivágni a Mammut 2 érdekében – mondta végül a Levegő Munkacsoport szakértője.