A hála nem politikai kategória

Rövidesen elutazik állomáshelyére Magyarország új jugoszláviai nagykövete, Pandúr József. Személyében olyan vezető áll belgrádi képviseletünk élére, aki beosztott diplomataként éveket töltött Jugoszláviában a már-már megdönthetetlennek hitt Milosevics-rendszer idején, és személyes kapcsolatokat épített ki az akkor még ellenzékben lévő demokratikus erőkkel.Milyen tervekkel utazik ki? Milyen reményekre jogosítja fel önt és a magyar diplomáciát az új belgrádi vezetőkkel ápolt jó viszonya?– Úgy gondolom, hogy az 1994 és 1999 között szerzett tapasztalataim hasznomra lesznek, ahogyan az is, hogy akkor megismertem a most hatalomra került politikusokat. A magyar diplomáciának jó kiindulópont, hogy az úgynevezett szegedi folyamat keretében hatékonyan támogatta a jugoszláviai demokratikus erőket. Hazánk gyakorlatilag hátországként szolgált a szerb ellenzéki politikusoknak a nemzetközi kapcsolattartásban. A hála azonban nem politikai kategória, s meggyőződésem, hogy a magyar–jugoszláv kapcsolatot mindkét ország jól felfogott érdekei fogják meghatározni. Nagyköveti minőségemben feladatom és tervem, hogy a gazdasági-politikai együttműködés olyan szintűvé váljék, ami méltó két szomszédos országhoz.– Milyen lehetőségeket lát Magyarország és Jugoszlávia gazdasági kapcsolatainak javítására, különös tekintettel cégeink részvételére a jugoszláv újjáépítésben?– A kétoldalú államközi kapcsolatokat, így a gazdaságiakat is egyértelműen meghatározzák a törvények. Éppen ezen a területen – tehát a jogi háttér megteremtésében, a bankrendszer átalakításában, de legkivált a gazdaságirányítás átláthatóvá tételében – a jugoszláv vezetésnek még nagyon sok tennivalója van. A jövő szempontjából az is nagyon fontos, milyen irányt vesz a privatizáció. Van rá lehetőség, hogy magyar cégek, befektetők megjelenjenek a jugoszláv piacon. A boszniai és a koszovói példa azonban azt mutatja, hogy az újjáépítésben elsősorban alvállalkozóként van esélyünk a részvételre.– Megítélése szerint javulhatnak-e a magyar kisebbség érdekérvényesítési lehetőségei?– Szerintem mindenképpen javulni fognak. A vajdasági magyar pártok – például a VMSZ – tagjai a demokratikus pártok szövetségének, a DOS-nak. A választások eredményeként a Vajdaságban a magyarok kormányzati pozícióba kerültek, Korhecz Tamás (VMSZ) lett például a kisebbségi és kulturális ügyekkel foglalkozó miniszter. Vannak képviselőik a tartományi parlamentben, sőt annak egyik alelnöke is magyar. Kasza József VMSZ-elnök elfogadta a felkínált szerbiai miniszterelnök-helyettesi posztot. A szövetségi kormány megkezdte a kisebbségvédelmi törvény kidolgozását. A régi rendszer lebontása gazdasági téren is kedvezőbb feltételeket teremthet majd a magyar kisebbségnek, s remélem, hogy ez megállítja a vajdasági magyarság elvándorlását.– Milyen jövőt jósol a történelem eddig legkisebb Jugoszláviájának? Az ön véleménye szerint milyen hatása lenne Montenegró esetleges kilépése az államszövetségből Koszovó vagy Macedónia jövőbeni sorsára?– Az a véleményem, hogy a Montenegró és Szerbia közötti kötelék mindenképpen lazulni fog. Azt, hogy mennyire, jelen pillanatban nehéz megjósolni. Ha Montenegró kilép a föderációból, alapvetően megváltozik Koszovó státusa is, hiszen az 1244. számú ENSZ BT-határozat értelmében a – ebben az esetben megszűnő – jugoszláv föderáció része. Egy ilyen fejlemény közvetlenül hatna Macedónia helyzetére is.