Alkotmánybírósági döntést vár a MOSZ

Több civil szervezettel együtt az Alkotmánybírósághoz fordul a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), szerintünk ugyanis alkotmányellenes a január elsejétől életbe lépett szövetkezeti üzletrészről szóló törvény – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Nagy Tamás, a MOSZ elnöke.Nagy Tamás szembehelyezkedik Torgyán József azon véleményével, miszerint a mezőgazdasági szövetkezetek árbevétele 350 milliárd forint, és mindössze húszmilliárd forintot kell a külsősöknek kifizetni: az idén 12, jövőre 8 milliárdot. Míg a kibontakozási hitelkonstrukció keretében az állam a szövetkezetek helyett három év alatt 48 milliárdot fizetne ki.Az elnök elmondta: a külső üzletrész értéke 35–40 milliárdra tehető, ami a szövetkezeti tőke 25–30 százaléka. Nagy Tamás rámutatott arra, hogy a jegyzett tőke értéke csupán 140 milliárd, és a fizetési kötelezettség ezt az összeget terheli. A kifizetéseket pedig az ágazatot jellemző 1-2 százalékos árbevételből kell teljesíteni. Nagy Tamás szerint az agrárminiszter csúsztatása az is, hogy a szövetkezeti szektorban 48 milliárd forint hitelt elenged, mert a kibontakozási hitelkonstrukció az agrárium egészére vonatkozik, amelyen belül kiemelten preferálják az egyéni gazdák hiteleit.– A Bankszövetség már közölte a jogalkotókkal, hogy a törvény következtében csődhullám indul el a mezőgazdaságban. Ezt igazolja, hogy a kisgazdapárttal választási szövetségre lépni kívánó Magosz (Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége), illetve az általa kreált Maét (Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdek-képviseleti Tanács) felhívással fordult Torgyán Józsefhez, hogy a felszámolásra kerülő szövetkezetek vagyonát állami segítséggel megszerezhessék – állította Nagy Tamás.A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a MOSZ nem ért egyet Torgyán József miniszternek az ágazatról szóló értékelésével, amely szerint a mezőgazdaság múlt évi teljesítménye jó lett volna. Az agráriumban ugyanis a nemzetgazdaság tendenciáival ellentétes folyamatok zajlanak.