Amerika jelezte az uránveszélyt

Az Európai Bizottság illetékes szolgálatainak keddi ülésén döntés született arról, hogy az unió végrehajtó szerve szakértői testületet bíz meg annak kivizsgálásával, milyen következményekkel járhatott a gyengített uránium felhasználása a boszniai és koszovói katonai műveletekben. A NATO brüsszeli székhelyén tegnap megnyílt a politikai bizottság azon ülése is, amely a Balkán-szindrómával kapcsolatban teendő intézkedésekkel foglalkozik. Simonyi András magyar NATO-nagykövet elmondta, hogy bár az általános aggodalmat a NATO-ban mindenki megértéssel fogadja, mindeddig „nincs olyan orvosi vagy statisztikai adat, ami alátámasztaná az összefüggést a szegényített urániumot tartalmazó lőszerek és a különféle betegségek között”. A The New York Times keddi száma ugyanakkor arról számolt be, hogy megkapta annak a dokumentumnak a másolatát, amelyet az Egyesült Államok az 1999-es jugoszláviai légi offenzíva után juttatott el figyelmeztetésül a szövetségeseknek, és amelyben elővigyázatosságra intette őket kifejezetten a szegényített uránt tartalmazó lőszerek egészségügyi kockázatára hivatkozva.Wesley Clark, az európai NATO-erők volt főparancsnoka szerint a szövetségesek korábban már kézhez kapták azokat a koszovói térképeket, amelyek az urániumtartalmú lövedékek kilövésének helyszíneit jelölik, így ezeknek az országoknak a katonai parancsnokai felelnek csapataik biztonságáért.Németországban is található urántartalmú lőszer az amerikai hadsereg laktanyáiban, valamint a lőtereken – állítja keddi számában a Die Welt. A Die Welt értesülése szerint a Bundeswehrt komolyan aggasztják az urántartalmú lövedék esetleges káros egészségügyi mellékhatásai. Ezért a hadsereg már az idén új típusú páncéltörő lőszert használ Leopard-II harckocsijainál. Az új muníció urántartalmú bevonat nélkül is azonos hatékonysággal töri át az ellenséges járművek páncélzatát – írta a lap.Az Egyesült Államok Európában állomásozó hadserege cáfolta a Die Welt értesülését. Elke Herberger szóvivő leszögezte: az amerikai egységek urániumlövedékeket csakis fegyveres konfliktusban vetnek be, kiképzés során nem alkalmazzák őket.Hamarosan orosz katonaorvosok indulnak Koszovóba, hogy megvizsgálják, milyen hatással lehettek a területen állomásozó orosz békefenntartó egységek katonáira a Jugoszlávia ellen bevetett uránmagvas NATO-lőszerek, és a körleteknél felderítsék a sugárzásbiztonság esetleges problémáit – emelte ki az orosz védelmi tárca név nélkül nyilatkozó képviselője.Nincsenek urántartalmú NATO-bombák az Adriai-tengerben, a Jugoszlávia elleni légicsapásokban bevetett harci gépek ilyen bombákat nem süllyesztettek a víz mélyére – erősítette meg a NATO a horvát sajtó érdeklődésére. A monsi főhadiszálláson egy magát megnevezni nem akaró NATO-forrás horvát érdeklődésre elmondta: az Adriai-tenger nemzetközi vizei fölött kilenc kijelölt körzetben szabadultak meg fel nem használt bombaterhüktől a NATO gépei. A nyilatkozó szerint száz bombát sülylyesztettek így a tengerbe, ám azok közül egy sem tartalmazott uránt. Elmondta, hogy 1999-ben a NATO Allied Harvest néven akciót hajtott végre az Adriába dobott bombák kiemelésére, és 93 bombát meg is találtak. Az olasz kormány kérésére tavaly újabb akciót szerveztek, ám csak egy második világháborús bombát találtak meg. A nyilatkozó szerint mindezek alapján „NATO-bombáktól megtisztítottnak” tekinthető az Adriai-tenger.Uránt tartalmaznak azok a lövedékmaradványok, amelyeket egy olasz újságíró szolgáltatott be az SFOR-nak Szarajevóban – közölte kedden a bosznia-hercegovinai fővárosban Robert Thompson, a nemzetközi békeerő szóvivője. A horvát sajtó kedden adott hírt arról, hogy Biloslavo Fausto, a Panorama című olasz lap riportere vasárnap egy nejlonzacskóban három lőszermaradványt próbált meg átadni Szarajevóban az SFOR zászlaja alá vezényelt olasz egység főhadiszállásán. Az olaszok úgy vélték, hogy gyengített urán felhasználásával készített lőszerek maradványairól van szó, így nem is vették át azokat. Az olasz riporter a laktanya előtti parkolóban várta meg a szarajevói és az ENSZ-rendőrség járőreit, akik azonban szintén nem vették át a lőszermaradványokat. Az ügyet az SFOR német alakulatának katonái oldották meg, akik egy biztonsági tartályba helyezték a lőszermaradványokat, ám a tartályt nem vitték magukkal, hanem a parkolóban hagyták a helyi rendőrség őrizete alatt. Robert Thompson, az SFOR szóvivője kedden megerősítette, hogy a maradványok alapján 30 milliméteres lövedékekről lehet szó, amelyek alacsony sugárszintje arra mutat, hogy az olasz újságíró a Balkán-szindróma kapcsán elhíresült, urántartalmú lőszerek egyik fajtájának maradványaira bukkant.Eközben Marie-Claude Dubin francia újságírónő, aki 1991-ben a Sivatagi vihar helyszínéről tudósított az Irak elleni Öböl-háború eseményeiről, majd 1994–95-ben Boszniából küldte jelentéseit lapjának, a Le Parisien című francia újságnak adott interjúban elmondta, hogy ugyanolyan tünetektől szenved, amelyek a Franciaországban mindmáig nem elismert öbölszindrómára utalnak, s amelyek azonosak a Balkánon is használt gyengített urániumtartalmú fegyverek hatásának tulajdonított megbetegedéssel.