Brüsszel utcáin katonák – a nyugati nagyvárosokban elszabadult az erőszak

Európa szívében, az Európai Unió fővárosában odáig fajult a bűnözési hullám, hogy katonák vonultak az utcára. A döntés jól mutatja, hogy az uniós intézmények központja ma már nem a béke és a biztonság szimbóluma, hasonlóan Nyugat-Európa többi nagyvárosához, ahol az erőszakos bűnözők miatt az emberek már fényes nappal sem érzik magukat biztonságban.

Erőszakos tüntetők Párizsban, Franciaországban, 2025. szeptember 10-én Fotó: Islam Safwat Forrás: NurPhoto/AFP

A lövöldözések két ember életét oltották ki, és számos sebesültet hagytak maguk után. Quintin belügyminiszter mindezt katasztrófának nevezte, hozzátéve: a kábítószer-kereskedelemhez köthető utcai bandák egyre merészebbek, és gyakran fittyet hánynak a hatóságokra. 

Nem csak Brüsszel: Nyugat-Európa már nem biztonságos

A belga főváros azonban csak a jéghegy csúcsa. Franciaország-szerte szerdán tiltakozók bénították meg az autópályákat, gyújtottak fel barikádokat és csaptak össze a rendfenntartókkal. Az egyre drasztikusabb tüntetések Emmanuel Macron francia elnök politikája, a megszorítások és a politikai elit iránti haragot tükrözik. A „Blokkolj mindent” mozgalom – a közösségi médiában terjedő elégedetlenség széles körű kifejeződése – májusban indult el online csoportok körében, de azóta ehhez bal-és szélsőbaloldali csoportok is csatlakoztak, írta a Reuters.

Ez ma Párizs, az európai kultúra egyik fellegvára (Fotó: Middle East Images/AFP/Sami Boudra)

A rendőrség országosan több mint 80 ezer rendfenntartót vetett be, akik vízágyúkkal és könnygázzal próbálták megfékezni a dühödt tömeget. Párizsban mintegy kétszáz embert vettek őrizetbe, a főváros utcáin rendszeresek az összecsapások.

Párizs, London, Liège – az összeomlás szimbólumai

Nemcsak a francia fővárosban, de Londonban és a belga Liège-ben is mindennapossá váltak az erőszakos incidensek. A lakosság félelemben él: egyre többen vallják be, hogy már fényes nappal sem mernek kimenni az utcára.

A nyugati nagyvárosokban tapasztalható erőszakhullám szorosan összefügg a bevándorlással, amely évek óta megoldatlan problémát jelent, s amelyről a brüsszeli elit rendre hallgat.

A migránsválság kezdete, azaz 2015 óta a nők és lányok Németországban már nincsenek biztonságban, mint régen. Csak tavaly 788 csoportos nemi erőszakot regisztráltak Németországban.

A gyanúsítottak főként német, szír, török és afgán állampolgárságúak. Az előző években is viszonylag nagy arányban voltak külföldi állampolgárok a csoportos nemi erőszakos bűncselekmények elkövetői között.

Európában a nők biztonságérzetük hiánya miatt éjszakánként inkább elkerülik a közterületeket: nem szívesen használják a tömegközlekedést, nem mernek áthaladni az aluljárókon, és a parkokat is messze elkerülik.

Bár a politikusok a kutatások nyilvánosságra kerülésekor időről időre aggodalmukat fejezik ki, a helyzet gyökerét sokan máig nem hajlandók felismerni: az európai nagyvárosokban a nők mindennapjaiban állandó tényezővé vált a félelem. 

Nemrégiben egy ukrán menekült lányt egy iraki származású férfi lökött Németországban a sínek közé, Hollandiában pedig szintén egy 17 éves lányt késelt meg egy menedékkérő, de szinte hetente érkeznek hasonló hírek Európa más nagyvárosaiból is.

A magyar miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója nemrégiben úgy fogalmazott: az illegális migráció hatása Európa-szerte rendkívül negatív, a terrorizmus megjelenése, a közbiztonság romlása, valamint a szociális ellátórendszer feszültségei egyaránt tapasztalhatók. Hozzátette, a migráció miatt Európában olyan új konfliktusok is keletkeznek, amelyek hátterét nem ismerjük, mert azok mögött gyakran „nemzeti vagy törzsi ellentétek állnak”.

»Tod den Juden! Tod Israel!«

Berlin am 08.04.𝟮𝟬𝟮𝟯 - Fast 80 Jahre nach Ende des #Holocaust

Das ist unfassbar und mit Worten nicht zu beschreiben 🤬

Die Menschen gehörten umgehend des Landes verwiesen und mit einem Wiedereinreiseverbot belegt. pic.twitter.com/dxOeclMgPx

— Schlanggl 🇩🇪🇺🇦🤍💙💛🥨🍻 (@i_iangg) April 10, 2023

Bakondi György rámutatott: az illegális migrációval együtt érkező konfliktusok rendkívül súlyos problémát jelentenek, ugyanakkor legalább ilyen aggasztó fejlemény, hogy 1945 óta nem látott nyíltsággal és erőszakossággal tért vissza Európába az antiszemitizmus – ezúttal százezres utcai demonstrációk formájában.

Hangsúlyozta, hogy olyan veszélyes és káros folyamatok váltak hétköznapivá, amelyek visszafordítása egyre kétségesebb.

Európa a huszonnegyedik órában van: most kell cselekedni az európai polgárok, a közös értékek és a nemzetállami biztonság védelmében.

Nyugati „mintaállamok” – egyre mélyülő válságban

Miközben Brüsszel rendre leckét akar adni a közép-európai országoknak jogállamiságból és demokráciából, a saját utcáin immár fegyveres katonák biztosítják a rendet.

A kétszínűség nyilvánvaló: a nyugati mintaállamokban a társadalmi feszültségek, a bűnözés és a bevándorlás által okozott válság mindennapossá vált, a polgárok pedig egyre nagyobb félelemben élnek.

Nyugat-Európa nagyvárosai – Brüsszeltől Párizson át Londonig – már régen nem azok a biztonságos helyek, amelyeknek egykor polgáraik megszokták.

Borítókép: Erőszakos tüntetők Párizsban, Franciaországban, 2025. szeptember 10-én (Fotó: NurPhoto/AFP/Islam Safwat)