A belga kormány kényszerlépése a nyáron elszabaduló erőszakhullámra adott válasz. Brüsszelben eddig csaknem hatvan fegyveres incidens történt az idén, ezek harmada a nyári hónapokban.

A belga kormány kényszerlépése a nyáron elszabaduló erőszakhullámra adott válasz. Brüsszelben eddig csaknem hatvan fegyveres incidens történt az idén, ezek harmada a nyári hónapokban.
A lövöldözések két ember életét oltották ki, és számos sebesültet hagytak maguk után. Quintin belügyminiszter mindezt katasztrófának nevezte, hozzátéve: a kábítószer-kereskedelemhez köthető utcai bandák egyre merészebbek, és gyakran fittyet hánynak a hatóságokra.
A belga főváros azonban csak a jéghegy csúcsa. Franciaország-szerte szerdán tiltakozók bénították meg az autópályákat, gyújtottak fel barikádokat és csaptak össze a rendfenntartókkal. Az egyre drasztikusabb tüntetések Emmanuel Macron francia elnök politikája, a megszorítások és a politikai elit iránti haragot tükrözik. A „Blokkolj mindent” mozgalom – a közösségi médiában terjedő elégedetlenség széles körű kifejeződése – májusban indult el online csoportok körében, de azóta ehhez bal-és szélsőbaloldali csoportok is csatlakoztak, írta a Reuters.
A rendőrség országosan több mint 80 ezer rendfenntartót vetett be, akik vízágyúkkal és könnygázzal próbálták megfékezni a dühödt tömeget. Párizsban mintegy kétszáz embert vettek őrizetbe, a főváros utcáin rendszeresek az összecsapások.
Nemcsak a francia fővárosban, de Londonban és a belga Liège-ben is mindennapossá váltak az erőszakos incidensek. A lakosság félelemben él: egyre többen vallják be, hogy már fényes nappal sem mernek kimenni az utcára.
A nyugati nagyvárosokban tapasztalható erőszakhullám szorosan összefügg a bevándorlással, amely évek óta megoldatlan problémát jelent, s amelyről a brüsszeli elit rendre hallgat.
A migránsválság kezdete, azaz 2015 óta a nők és lányok Németországban már nincsenek biztonságban, mint régen. Csak tavaly 788 csoportos nemi erőszakot regisztráltak Németországban.
A gyanúsítottak főként német, szír, török és afgán állampolgárságúak. Az előző években is viszonylag nagy arányban voltak külföldi állampolgárok a csoportos nemi erőszakos bűncselekmények elkövetői között.
Európában a nők biztonságérzetük hiánya miatt éjszakánként inkább elkerülik a közterületeket: nem szívesen használják a tömegközlekedést, nem mernek áthaladni az aluljárókon, és a parkokat is messze elkerülik.
Bár a politikusok a kutatások nyilvánosságra kerülésekor időről időre aggodalmukat fejezik ki, a helyzet gyökerét sokan máig nem hajlandók felismerni: az európai nagyvárosokban a nők mindennapjaiban állandó tényezővé vált a félelem.
Nemrégiben egy ukrán menekült lányt egy iraki származású férfi lökött Németországban a sínek közé, Hollandiában pedig szintén egy 17 éves lányt késelt meg egy menedékkérő, de szinte hetente érkeznek hasonló hírek Európa más nagyvárosaiból is.
A magyar miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója nemrégiben úgy fogalmazott: az illegális migráció hatása Európa-szerte rendkívül negatív, a terrorizmus megjelenése, a közbiztonság romlása, valamint a szociális ellátórendszer feszültségei egyaránt tapasztalhatók. Hozzátette, a migráció miatt Európában olyan új konfliktusok is keletkeznek, amelyek hátterét nem ismerjük, mert azok mögött gyakran „nemzeti vagy törzsi ellentétek állnak”.
Bakondi György rámutatott: az illegális migrációval együtt érkező konfliktusok rendkívül súlyos problémát jelentenek, ugyanakkor legalább ilyen aggasztó fejlemény, hogy 1945 óta nem látott nyíltsággal és erőszakossággal tért vissza Európába az antiszemitizmus – ezúttal százezres utcai demonstrációk formájában.
Hangsúlyozta, hogy olyan veszélyes és káros folyamatok váltak hétköznapivá, amelyek visszafordítása egyre kétségesebb.
Európa a huszonnegyedik órában van: most kell cselekedni az európai polgárok, a közös értékek és a nemzetállami biztonság védelmében.
Miközben Brüsszel rendre leckét akar adni a közép-európai országoknak jogállamiságból és demokráciából, a saját utcáin immár fegyveres katonák biztosítják a rendet.
A kétszínűség nyilvánvaló: a nyugati mintaállamokban a társadalmi feszültségek, a bűnözés és a bevándorlás által okozott válság mindennapossá vált, a polgárok pedig egyre nagyobb félelemben élnek.
Nyugat-Európa nagyvárosai – Brüsszeltől Párizson át Londonig – már régen nem azok a biztonságos helyek, amelyeknek egykor polgáraik megszokták.
Borítókép: Erőszakos tüntetők Párizsban, Franciaországban, 2025. szeptember 10-én (Fotó: NurPhoto/AFP/Islam Safwat)
Itt van Merkel súlyos kijelentése!
Magyarország elkötelezett a Közel-Kelet békéje mellett.
Az USA mintájára hoznák létre a brit deportáló hatóságot.
Egyre több migráns él vissza a jóléti állam adta lehetőségekkel.
Itt van Merkel súlyos kijelentése!
Magyarország elkötelezett a Közel-Kelet békéje mellett.
Az USA mintájára hoznák létre a brit deportáló hatóságot.
Egyre több migráns él vissza a jóléti állam adta lehetőségekkel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.