A bevándorló muszlimok általában erősen antiszemita beállítottságúak. Ez derül ki a Berlini Műszaki Egyetem Antiszemitizmus-kutató Központja (ZfA) által korábban készített tudományos elemzésből – hívja fel rá a figyelmet a V4NA nemzetközi hírügynökség.
A ZfA az elmúlt tíz év meglévő tanulmányait értékelte. Az eredmény egyértelmű: az iszlám uralta országokból érkező minden második bevándorló antiszemita világnézetű.
Az Integrációs és Migrációs Szakértői Tanács pedig már 2022-ben kongatta a vészharangot. Az akkori adatok szerint a németek 11,3 százaléka értett egyet a zsidóellenes sztereotípiákkal. A török migrációs hátterűek körében ez az arány viszont 50,2 százalék volt.
Hasonló kép rajzolódik ki az Izraellel kapcsolatos zsidóellenes attitűdök esetében is, ami erős különbségeket mutat a németek és a bevándorlók között.
Vagyis a zsidógyűlölet, bár eddig is jelen volt Németországban, a migrációs hullámok kezdete óta öltött drámai mértéket, és egyfajta importcikk lett.
A hatóságok szerint Németországban naponta átlagosan öt zsidóellenes bűncselekményt követnek el. A szövetségi kormány a válaszában az erőszakos cselekmények mellett számos más bűncselekményt is felsorol:
ilyen például a gyűlöletkeltés és az uszítás, a becsületsértés, a vagyoni károkozás és az alkotmányellenes szervezetek jeleinek használata, ami többnyire a horogkereszt viselését jelenti Németországban.
A németországi zsidóság élete 2015 óta változott meg jelentősen, amikor több százezer migráns érkezett az iszlám kulturális területről Németországba. Malca Goldstein-Wolf zsidó aktivista szerint:
A muszlim zsidógyűlölet jelenti a legnagyobb veszélyt a németországi zsidó életre. Viszonylagosan jóval kevesebb az erőszakos jobboldali szélsőséges, de vannak muszlimok tömegei, akik nem félnek fizikailag megtámadni a kipát viselő zsidókat, és teljesen gátlástalanul élik ki a zsidógyűlöletüket.
Franciaországban még rosszabb a helyzet
Az európai országok közül Franciaországban van a legnagyobb létszámú zsidó közösség, nagyjából hatszázezer fővel, és a fentiek ellenére mégis ott érezhetik magukat legkevésbé biztonságban a zsidó vallásúak, ahogy az kiderül a londoni székhelyű Jewish Policy Research kutatóintézet által az Európai Zsidó Szövetség megbízásából készített felmérésből is. A tanulmányt négy fő szempont alapján végezték, melyek a következők: a zsidó közösség biztonságérzése, a lakosság hozzáállása a zsidó vallásúakhoz és Izraelhez, az antiszemitizmus és végül a kormányzati teljesítmény a témával kapcsolatban, beleértve a statisztikát az antiszemita incidensekről, a holokauszt-emlékhelyeket, a zsidóság biztonságára szánt költségvetést, az istentisztelet szabadságának, valamint a zsidó szokások gyakorlásának biztosítását. Az eredményeket tekintve minél alacsonyabb helyezést ér el egy ország, annál rosszabb a helyzet az antiszemitizmusban.
