Az MKP rendkívüli ülése

A szlovák kormány egy hét leforgása alatt két olyan határozatot is hozott, amely hónapok óta feszítette a viszonyt a kormánykoalíció szlovák és magyar pártjai között. Elfogadta a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját, illetve határozatban javasolta a nyitrai Konstantin Egyetem tanácsának, hogy szeptembertől alakítsanak ki egy önálló magyar kart. A két határozat teljes egészében összhangban van a kormányprogrammal, a Magyar Koalíció Pártjának az elmúlt hónapokban mégis komoly politikai nyomást kellett kifejtenie partnereire, hogy a két döntés megszülessen. Ugyancsak a kormányprogram része a nevesítetlen földek átadása az önkormányzatok hatáskörébe, e kérdésben azonban oly nagy a baloldaliak ellenállása a magyarokkal szemben, hogy továbbra sincs minden fél számára elfogadható kompromisszumos megoldási javaslat.A nyomásgyakorlásnak egyetlen lehetséges módja a szlovák alkotmány igencsak szükséges módosításának blokkolása volt a magyarok részéről. A módosítás ugyanis háromötödös többséget igényel, s ez az egyetlen olyan eset, amikor a magyarokat koalíciós partnereik nem tudják nélkülözni a parlamenti szavazáskor. A Magyar Koalíció Pártja keserves viták után döntött úgy, hogy ehhez az úgymond szélsőséges eszközhöz folyamodik, s mint az elmúlt hét mutatja, végül is a döntés nem volt rossz. Más kérdés, hogy így sem érte el a párt minden igényének teljesítését, ahogy az is: a párt magatartása belső feszültségekkel járt, a felvidéki magyarok egy része, de a politikusok egynémelyike is úgy vélekedett, hogy Szlovákia integrációjának feltétele az alkotmány módosítása, ennélfogva semmihez sem szabadna kötni a kérdést, hiszen a szlovákiai magyarok mintegy 80 százaléka az integráció híve.A belső viták oda vezettek, hogy ma rendkívüli ülést tart a párt legfelsőbb választott szerve, az országos tanács, amelynek igazából egyetlen tétje van, nevezetesen az, hogy elégségesnek tartják-e a küldöttek a kormány eddigi két döntését, s azt tanácsolják majd parlamenti képviselőiknek, támogassák az alkotmány módosítását, amivel egyfajta bizalmat is kifejeznek a kormánykoalíció iránt, avagy továbbra is ragaszkodnak igényeik maradéktalan teljesítéséhez, s az MKP nem teszi lehetővé az alaptörvény megváltoztatását. A döntés nem lesz egyszerű, hiszen semmi garancia nincs arra, hogy amennyiben a magyarok megszavazzák az alkotmánymódosítást, a kormány a későbbiekben is megfelelő hangsúllyal kezeli majd a kisebbségi kérdéseket. Ugyanakkor felreppent a hír: a Szlovák Nemzeti Párt képviselőcsoportja kész támogatni a kormánypártokat a módosítás elfogadásában csak azért, hogy ne engedjenek a magyarok egyéb igényeinek. A meglehetősen instabil szlovák politikai helyzetben aligha van „tiszta megoldás” a kérdést illetően, de valószínűleg zöld utat adnak a magyar politikusok az alkotmánymódosításnak, s nemcsak azért, mert az elősegíti Szlovákia európai integrációját, hanem azért is, mert megerősíti az ország belső demokratizmusát.